Szerkesztő:Serenic/Párizs

A rómaiakig

Az első telepesek a Szajna (Seine) folyó mentén érkeztek. I.e. 4500-ből származó kenukat is találtak. A parisii nevű kelta törzs (galloknak is nevezzük őket), amelyről a város a mai nevét kapta, kb. az I.e. 3. században telepedett meg itt. A legtöbb leletet a Cité-szigeten találták, a korai település valószínüleg itt és közvetlenül a folyó két partján terült el. Párizs címere, amely egy hullámokon hánykolódó hajót ábrázol, szintén az őslakosok szoros kötödésére utal a vízzel, a folyóval. A gallok magas kultúrát és erős birodalmat hoztak létre a mai Franciaország területén.

A római kori város

Iulius Caesar sikeres hódító hadjárata során (I.e. 52), amelyben legyőzi a Camulogenes vezette gallokat, a város római kézre kerül. A parisii törzs még a hódítók megérkezése előtt lerombolja városát, így az Lutetia néven újjáépül. A rómaiak hidakat építettek és szabályos (hálós) utcaszerkezetet hoztak létre. Virágzó város jött létre, a párizsiak által Arène de Lutèce-nek nevezett hatalmas cirkuszi aréna is ezt bizonyítja, ahol I.sz. 360-ban megválasztják Juliánusz császárt. A szigeten és a Szajna bal partján elterülő városban ezen kívül fórum, színház és fürdők is épültek. A város középtengelye a mai Rue St-Jacques és a Rue Soufflot által meghatározott helyen és irányban volt. A Notre-Dame alatt lévő Crypte Archéologique-ben láthatunk gall és római kori házak, sáncok maradványait.