Szerkesztő:Szőnyi Ferencné/próbalap

Szőnyi Ferenc költő, műfordító

Szakmai életrajz

1944-ben született Nyíregyházán. Iskolai tanulmányait Gyulán, illetve Budapesten végezte. 17 éves korában díjat nyert a Magyar Rádió „Így írunk mi” című, középiskolás diákok részére kiírt országos irodalmi pályázatán.

Az érettségi vizsgák letétele után egy évig rakodómunkásként, újabb egy évig adminisztrátorként dolgozott Budapesten. 1964-ben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahol 1969-ben magyar-spanyol szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Néhány hónapos idegen nyelvű levelezői tevékenység után három évig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának hivatásos énekese volt, majd – ugyancsak három évig – az Országos Filharmónia Rendezési Főosztályán dolgozott mint hangversenyszervező. Ebben az időszakban kezdett irodalmi tanulmányokat publikálni, első regényfordítása 1973-ban jelent meg (Salvador Garmendia: Parányok). 1975 decemberétől 1991 szeptemberéig az Európa Könyvkiadó lektora volt. Ebben a 16 évben több külföldi tanulmányúton vett részt (Spanyolország, Panama, Kolumbia). Verseket 1985 óta publikál a Mozgó Világ, a Látóhatár, a Holmi és más irodalmi folyóiratokban, első önálló verseskötete Kötéltáncos szél címmel 1996-ban jelent meg a Cserépfalvi Könyvkiadónál. Közben – 1991-ben – radikális pályamódosítással a Külügyminisztériumhoz került át, ahol 2005 végén bekövetkezett nyugdíjazásáig a Latin-Amerikai, ill. Amerikai Főosztályon dolgozott. 1993 és 1998 között a Magyar Köztársaság kolumbiai nagykövetségén (Bogotában) teljesített diplomáciai szolgálatot, majd 2001 és 2005 között a Magyar Köztársaság Uruguayba és Paraguayba is akkreditált nagyköveteként az argentínai magyar nagykövetséget vezette. Az ő tevékeny közreműködésével adta ki a Buenos Aires-i Katolikus Egyetem Anonymus Gesta Hungarorumának spanyol fordítását, s avatta fel az argentínai magyar emigráció a Buenos Aires-i Magyarország Teret Latin-Amerika egyetlen székely kapujával, valamint a magyar Mária-oltárt a lujáni zarándoktemplom altemplomában.

Panamában, Kolumbiában, Argentínában, Uruguayban és Paraguayban számos előadást tartott a magyar történelemről és irodalomról.

A diplomáciától történt visszavonulása óta minden idejét költői és műfordítói tevékenységének szenteli.

Köteteit Lator László, Tellér Gyula, Sumonyi Papp Zoltán, Elmer István és Borbély László mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeum, a MOM Kultúrház, a PEN Club, a Litea Könyvesbolt és a Magyar Írószövetség rendezésében. 2014 őszén Gyulán és Kőszegen is volt költői estje.

2015 júniusában Magyarország képviseletében kerekasztal beszélgetésen vett részt Spanyolországban, a Visegrádi Négyek kortárs líráját bemutató két esten (Madridban és Toledóban). Ez alkalmakkor több verse is elhangzott spanyol fordításban.

A Magyar Írószövetségnek és a Művészeti Alapnak (mai jogutódja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) 1981, a Magyar Pen Clubnak pedig 2006 óta tagja.

2016-ban Zrínyi utolsó imája c. versével díjat nyert a Magyar Napló és a Zrínyi Emlékbizottság által kiírt évfordulós emlékpályázaton.

Néhány hónapig tartó súlyos betegség után, 2017. április tizenharmadikán meghalt.

Műfordításai: Salvador Garmendia: Parányok (regény), Fernando Namora: Búza és konkoly (regény), Salvador Maldonado: A cuencai gyilkosság (regény), Antonio Guzmán: Jaj a legyőzötteknek! (memoár-regény), Ernesto Sábato: Az alagút (regény), Camilo José Cela: Az archidonai bájdorong csodálatos hőstettei (szatirikus regény), Carlos Fuentes: Diana, a magányos vadász (regény), Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései (regény), Mario Vargas Llosa: A diszkrét hős (regény), Juan Gabriel Vásquez: Becsapódás (regény), Juan Gabriel Vásquez: A hírnév (regény), Juan Gabriel Vasquez: A romok formája (regény). Octavio Paz: Az erotikus túlpart (irodalmi esszé Sade márkiról), Fernando de Rojas: Celestina (színdarab), Lope de Vega: A táncmester (verses dráma), Leandro Fernández de Moratín: Amikor igent mond a kislány (színdarab), Antonio Buero Vallejo: A népboldogító (színdarab), Mario Vargas Llosa: A tacnai kisasszony (színdarab), Don Diego de Estrada: Visszaemlékezések Bethlen Gábor udvarára (történelmi emlékirat), Roberto Arlt, Gabriel García Márquez, Augusto Roa Bastos, Julio Cortázar, Adolfo Bioy Casares, Abelardo Castillo, Cecilia Caicedo és Carlos Fuentes elbeszélései, valamint – sok más költő mellett – Martialis, Keresztes Szent János, Carl Michael Bellman, Candelario Obeso, Fernando Pessoa, Rafael Alberti, Gabriela Mistral, Delmira Agustini, María Eugenia Vaz Ferreira, Luis Palés Matos, Anabel Torres és Octavio Paz versei.

Önálló művei: Kötéltáncos szél (versek, 1996, Cserépfalvi), A nyíl, a kard, az ágyú és a sors (dráma, 2007); argentínai éveiből származó szellemi dokumentumkötete, a Házőrző lelkiismeret (Ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt alcímmel) 2007 márciusában jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. Második és harmadik verseskötete (Miféle Orpheusz és Félrevert csend címmel) ugyancsak a Gondolat Kiadónál jelent meg, az 2013., ill. a 2014. évi Ünnepi Könyvhétre. 2017. áprilisában jelent meg utolsó kötete a Gondolat kiadónál, Hanem csak egy szóval mondd címmel.