Szerkesztő:Szekelym12/próbalap

MZ - Motorradwerk Zschopau

Az MZ (Motorradwerk Zschopau) egy megszűnt keletnémet motorkerékpár gyártó cég. A gyár Zschopau városában volt található, a gyár ma otthont ad az MZ múzeumnak.

Története

A Zschopau mellett található MZ gyár 1904-ig textilüzem volt, ekkor vette át a vezetését Jörgen Skafte Rasmussen és gőzkazán szerelvényeket kezdett el gyártani. Az elsõ világháború során átálltak a gõzgépek gyártására (DKW = Dampf-Kraft-Wagen - gõzhajtású gép), több-kevesebb üzleti sikerrel. Ekkor csatlakozott a gyárhoz Hugo Ruppe, kinek tanácsára kétütemû gyerekmotorokat kezdtek el tervezni (DKW = Des Knaben Wunsch - a fiúk kívánsága), majd 1919-tõl segédmotorok hajtására is alkalmassá tették hajtómûveiket.

A kelet-német kereskedelem egyeduralkodóvá tette a DKW-t a piacon, melynek hatására 1928-ra a világ legnagyobb motorkerékpár gyára lett. 1933-ban a világgazdasági válság után a DKW beleolvadt az Auto Union vállalatba, melyet ezentúl a következõ gyárak alkottak: DKW, Audi, Horch és Wanderer. Még 1932-ben elbocsájtották Rasmussen-t. A második világháború során a kis zschopau-i gyár motorkerékpárokat és stabil motorokat szállított a hadsereg számára. Németország veresége után a szovjetek lefoglaltak és elszállítottak minden gépet és felszerelést, az Auto Union feloszlott.

A gyárat sikerült megmenti a felrobbantás elõl Rauch fõmérnök és Selbmann szászországi ipari miniszter közbenjárására, 1950-ben pedig újra elindulhatott a gyártás. El is kezdték az IFA DKW RT 125 összeszerelését, mely akkoriban igen modern motornak számított elsõ és hátsó teleszkóp rugózásával. Sajnos az összes alkatrész beszállító a nyugati országrészre költözött át, így nagyon nehézkes volt beszerezni pl. a gumiabroncsokat, dugattyúkat, csapágyakat, láncokat - ennek következtében az elsõ három motor kardánhajtással készült el (BK 350). Az üzem belföldre és külföldi exportra egyaránt gyártott motorjainak száma egyre nõtt, 1955-re elérte az évi 30.000-et. A gyár 1956-ban vette fel az MZ nevet (Motorradwerk Zschopau) és a lengõvillát kerékkel formázó logót, az IFA hivatalos márkája lett.

Walter Kaaden és Daniel Zimmermann mérnökök segítségével a gyorsasági és enduró világbajnokságokon látványos eredményeket értek el az MZ versenyzõi, egyeduralkodók voltak legmodernebb technikájukkal. 1963-tól a zschopauiak öt éven át sorozatban gyõzedelmeskedtek és 1969-ben a nemzetközi hatnapos versenyen ismét világbajnokságot nyertek. Az RT 125-öt felváltotta az ES 125-150 típus, idõközben megjelent az ES 175 és 250. A suhl-i Simson gyár is átállt a 250-es motorok gyártására ezért növelni kellett a termelést, illetve tervbe vették Wankel típusú motorok gyártását Wartburg és Trabant gyártmányú gépkocsikba - ezzel egyidõben a motorkerékpár-gyártás teljes leállítását fontolgatták. Kihozták az ES 300-as oldalkocsis típust, melyet már elasztikus motorfelfüggesztéssel láttak el a vibrációk legyõzése végett.

1967-ben a lipcsei kiállításon megjelentek az ES 175/2 és 250/2 típusok, melyeket a „Trophy” kiegészítõ névvel láttak el a hatnapos versenyeken elért eredmények nyomán. Ezek a gépek újabb fejlõdést jelentettek elõdeikhez képest, menettulajdonságaik és komfortjuk kiemelkedõen jó volt. 1969-ben dobták piacra a kissé módosított ES 125/1 és 150/1 illetve ETS 250 Trophy Sport nevû motorjaikat, ez utóbbi nagy meglepetést okozott sportos megjelenésével és elsõ teleszkóp villájával, az elsõ lengõvilla korszerûtlenné vált. A termelés elérte az évi 80.000-et és elkészült az egy-milliomodik MZ motorkerékpár is.

1970-ben újabb összevonásokra került sor, a pénzhiány miatt az MZ helyzete rosszabbra fordult, a prototípusok fejlesztése lelassult. A motorsportban az MZ vezetõ pozíciójából is visszaesett és a 60-as évek sikereit soha többet nem tudták újra megismételni. Kiadták az ETS 125/150 típusokat, melyek a nagy 250-es mintájára elöl teleszkópvillával kerültek eladásra. A következõ fejlesztés a TS volt, mely új, alsó összekötés nélküli hídvázat kapott, azonban az elektromos indítómotorral felszerelt új blokkot nem építették be, maradt a régi ETS blokk. 1976-ban kiadták a TS 250/1-et, 5 fokozatú váltóval és módosított elsõ résszel. A bevételekbõl azonban a gyár sajnos nem sokat látott, beruházások híján elkezdõdött a gyár leépülése.

A 80-as években új konstrukció váltotta fel az addigi technikát, tárcsafékkel, különválasztott kenéssel, 12V-os generátorral és új hídvázzal: elõbb az ETZ 250, majd 1985-ben az elavult TS 125/150-es széria helyett a régen várt ETZ 125/150. A minõségük azonban nem érte el az elõdét, munkaerõ és anyaghiány lépett fel, az új gyártóüzem befejezésére esélyt sem láttak már a 80-as évek vége elõtt. 1988-ban került forgalomba az ETZ 251, mely a kisebb 150-es mûszaki megoldásait alkalmazta. Nagyobb motort és erõsített vázat kapott mely fordulékonyabbá tette, kinézete azonban már nem követte a nyugati motorok színvonalát emiatt nem is vették komolyan. 1989-ben elkészült az ETZ OR (Off-Road) változata, mellyel az enduró irányvonalat próbálták erõsíteni, kiadásra már sosem került. Sorozatgyártásba került az ETZ 301, mely a 251-es nagyobb köbcentijû változata volt.

1989-ben négyütemû 500cm3-es Rotax motort építettek be az MZ futómûjébe, a kétütemû motor a kipufogógáz emissziós korlátozások miatt kezdett a háttérbe szorulni. Az MZ 500 R csekély darabszámban ugMyan még kiadásra került, de az 1989-es tüntetések és határnyitás után a belföldi piac összeomlott, nyugati autómárkák özönlöttek be a keleti országrészbe. A régi bevált motormárkák nem voltak érdekesek többé, a már megrendelt motorokat sem vették át – többnyire pénzhiány miatt. Az exportlehetõségek is megszûntek létezni, az MZ versenyképtelenné vált. A rendszerváltás után kezdett el leépülni a gyár.

A konkurens motorkerékpár gyártók sorra keresték fel az MZ-t a kooperáció vagy átvétel reményében, de a tárgyalások eredményre nem vezettek. 1991-ben bezárták az üzemek egy részét (oldalkocsi gyár stb.) és felszámolási eljárást indítottak a cég ellen. 1992-ben az MZ jogutódja a MuZ (Motorrad- und Zweiradwerk GmbH) lépett színre, az év végére elkészültek a Skorpion modell prototípusai. 1993-ban a gyártóüzem átköltözött Hohndorf-ba, a Skorpion 660-as Yamaha motorral került gyártásba.

A régi gyártósorok mindegyikét Törökországba szállították az ottani importõrhöz, 1993-ban ismét elkezdték gyártani a 251-es és 301-es típusokat. 1995-ben az MZ-B Vertriebs GmbH kezdte el importálni a török MZ-ket, mely azonnal vitát váltott ki a német MuZ és a török MZ gyár között. 1997 után a Kanuni GmbH vette át az MZ-B-tõl az importõri jogokat. 1998-ban a MuZ lemondott az MZ betûk használatáról és áttértek a Kanuni logóra, majd a török import végleg megszûnt. Idõközben a MuZ vállalatot felvásárolta a malajziai Hong-Leong konszern, a jelentõs tõkeemelés hatására 2000 után újabb és újabb modellek jelentek meg a kínálatban: RT 125, Baghira, Mastiff és az 1000 SF.

Végleg bezár az MZ motorgyár - (2008. június eleje)

A Német Demokratikus Köztársaság összeomlása után 18 évvel végleg bezárhat az 1922-ben alapított MZ motorgyár – adta hírül vasárnap egy német rádióállomás.

A '70-es, '80-as években Magyarországon is nagy népszerûségnek örvendõ MZ-t (Motorrad aus Zschopau – magyarul Motorkerékpárok Zschopauból) már többször temették. Legutóbb 1996-ban egy malajziai konszern mentette meg az elsõ világháború után, Zschopauban alapított motorkerékpár üzemet.

A szászországi gazdasági minisztérium a rádió vasárnapi jelentése szerint mindent elkövet, hogy a Hong Leong maláj nagyvállalat megmásítsa döntését, és mégse kerüljön lakat 2008 decemberében a nagy múltú járműgyár kapujára. A távol-keleti konszern az egykori keletnémet típus veszteséges termelése miatt akar távozni Szászországból: a tőkekivonás és az üzembezárás miatt 40 ember munkahelye került veszélybe a súlyos foglalkoztatási nehézségekkel küzdő német régióban.

MZ típusok

Utcai típusok

Modell neve	Gyártási év	Hengerűrtartalom	Legnagyobb teljesítmény	Tömeg	Legnagyobb sebesség	Kép	Érdekesség
IFA RT 125/1	1954 - 1956	123 cm3	5 LE	85 kg	80 km/h
MZ BK 350	1956 - 1958	343 cm3	15/17 LE	154 kg	115/120 km/h		Az egyetlen kardánhajtásos MZ, és ritka 2 ütemű 2 hengeres bokszer motorrral szerelt motorkerékpár.
MZ RT 125/2	1956-1959	123 cm3	6 LE	90 kg	80 km/h
MZ RT 125/3	1959-1962	123 cm3	6,5LE	109 kg	85 km/h
MZ ES 175	1957-1962	172 cm3	10 LE	146 kg	95 km/h
MZ ES 175/1	1962-1967	172 cm3	12 LE	149 kg	100 km/h
MZ ES 250 Doppelport	1956-1957	243 cm3	12,5 LE	180 kg	95 km/h
MZ KKM 350	1965	2x175 cm3	24 LE	140 kg	140 km/h		Az első Wankel-motorral szerelt motorkerékpár
MZ ES 250	1957-1962	243 cm3	14,25 LE	162 kg	105 km/h
MZ ES 250/1	1962-1967	243 cm3	16 LE	153 kg	115 km/h
MZ ES 250/2	1967-1973	243 cm3	19 LE	152 kg	125 km/h
MZ ES 300	1963-1965	300 cm3	19 LE	152 kg	125 km/h
MZ ES 125	1962-1969	123 cm3	8,5 LE	105 kg	90 km/h
MZ ES 125/1	1969-1978	123 cm3	10 LE	105 kg	100 km/h
MZ ES 150	1962-1969	143 cm3	10,5 LE	115 kg	95 km/h
MZ ES 150/1	1969-1978	143 cm3	11,5 LE	115 kg	105 km/h
MZ ETS 125	1969-1973	123 cm3	10 LE	117 kg	100 km/h
MZ ETS 150	1969-1973	143 cm3	11,5 LE	117 kg	105 km/h
MZ ETS 175	1969-1970	172 cm3	14 LE	149 kg	110 km/h		Mindösszesen 113 darabot gyártottak belőle.
MZ ETS 250 Trophy Sport	1969-1973	243 cm3	19 LE	151 kg	130 km/h
MZ TS 125	1973-1985	123 cm3	10,5 LE	103 kg	100 km/h
MZ TS 150	1973-1985	143 cm3	11 LE	114 kg	105 km/h
MZ TS 250	1973-1976	243 cm3	19 LE	144 kg	125 km/h
MZ TS 250/1	1976-1981	243 cm3	20 LE	144 kg	125 km/h		Első 5 sebességes váltóval szerelt MZ.
MZ ETZ 125	1984-1990	123 cm3	11 LE	108 kg	105 km/h		34,381 darab készült belőle.
MZ ETZ 150	1984-1990	143 cm3	12,5 LE	108 kg	110 km/h
MZ ETZ 250	1981-1989	243 cm3	21 LE	135 kg	130 km/h		Gyártott darabszám: 239 417
MZ ETZ 251	1988-1991	243 cm3	21 LE	145 kg	130 km/h
MZ ETZ 301	1990	291 cm3	23 LE	153 kg	135 km/h		2,223 darab gurult le ilyen típusú motorkerékpárból.

Speciális típusok (sport, rendőrségi, katonai)

MZ ES 150 G

MZ ES 250 G

MZ ETS 300 G

MZ ETS 400

MZ GE 250

MZ RZ 250

MZ RE 125

MZ ESKORT 250

MZ ES 250/2 A

MZ TS 250 A

MZ ETZ 250 Volkspolizei

MZ ETZ 250 A