Szerkesztő:Szilas/Külhoni magyarok

2002 első öt hónapjában Romániában 210 ezren igényelték a magyarigazolványt, ez az akkori romániai magyarságnak 13 százalékát jelentette. Szlovákiában mintegy 40 ezren kérvényezték ezt a dokumentumot, és több mint 2500-an folyamodtak pedagógus és diákigazolványokért. A Vajdaságban megcsappant az érdeklődés a dokumentum iránt. Kárpátalján kérelmezték arányaiban messze a legtöbb, több mint hetvenkétezer magyarigazolványt.[1]

Kettős állampolgárság

szerkesztés

A magyarigazolvány megadása után az immár ellenzékben politizáló FIDESZ és a határon túli szövetségesei napirendre vette a kettős állampolgárság ügyét. Kezdetben egyértelműnek mondták, hogy ez semmiképp sem jelenti a magyarországi szavazati jog megadását a külhoni magyaroknak, mert az az állandó lakhelyhez kapcsolódik.