Szerkesztő:Tomeczek/Homokozó
Vajdaságok szerkesztés
Ókori keleti fogalmak szerkesztés
- Wabartum – Önkormányzattal nem rendelkező kereskedelmi lerakat az óasszír korban (i. e. 2. évezred eleje).
- Kárum – Önkormányzattal rendelkező kereskedőtelep az óasszír korban (i. e. 2. évezred eleje). Szó szerinti jelentése kikötő, ebből bővült az értelme kikötőnegyeddé, kereskedelmi negyeddé, majd településsé.
Katyń szerkesztés
Kongresszusi Királyság szerkesztés
Rzeczpospolita szerkesztés
Rzeczpospolita Korony Polskiej i Wielkiego Księstwa Litewskiego (kiejtése: [ʒeʧpɔspɔlita kɔrɔnɨ pɔlskʲej i vʲelkʲegɔ kɕẽstva litefskʲegɔ])
Lo. t. szerkesztés
Az első világháború lezárultával 123 év után ismét létrejött a független Lengyelország. Az új államot a következő területek alkották: a volt Orosz-Lengyelország, Galícia, a volt Porosz-Lengyelország nagyobbik fele (kijárattal a Balti-tengerhez), Felső-Szilézia egy része (népszavazás eredményeként), fehérorosz és ukrán területek, valamint a mai Litvánia egy része. Az új állam 1918–1921 között egyidejűleg hat háborút viselt,[1] melyek során európai középhatalommá vált. Az így kialakult ország etnikailag vegyes volt, a lakosság közel egyharmadát nemzetiségek adták.
A társadalom rétegzett volt. Az arisztokrácia megőrizte hagyományos különállását és gazdasági, politikai befolyását, de a központi kormányzatban engedményekre kényszerült. A nagy- és középpolgárság vékony réteget képzett, soraik közt sokan voltak a zsidók. A bankügy és az ipar területén erős állami szektor épült ki, az ennek igazgatásában résztvevők pedig meghatározó gazdasági hatalomra tettek szert. A nemesi eredetű középosztály főként a tisztikarban és az államapparátusban volt jelen. A városi kispolgárság együttes száma a korszak végére megközelítette az egy milliót. A városi proletár elemek a lakosság egytizedét tették ki. A parasztság az összlakoság kétharmadát képezte.
Források szerkesztés
- ↑ Norman Davies: Lengyelország története. Budapest, 2006. 730. ISBN 963-389-873-0