Szerkesztő:TopAce/Vedooltas

Egy gyermek tífusz elleni védőoltást kap egy texasi iskolában, 1943-ban

A védőoltás (vakcina) gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadása (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása. Módszere az aktív és a passzív immunizáció.

Az oltóanyag neve: vakcina. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolae vaccinae, a latin vaccīnusból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

A vakcinák tartalmazhatnak:

1. élő, gyöngített kórokozókat (attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket)

2. inaktivált, elölt kórokozókat vagy azok detoxikált termékét, amely antigénszerkezetét megtartotta

3. ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot

A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben.

Aktív immunizációkor a vakcina élő, gyöngített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál. Ez részben celluláris (sejtes), részben humorális (ellenanyagtermelés) válasz. A celluláris (sejtes) immunválaszban fehérvérsejtek (T és B limfociták), valamint makrofágok vesznek részt. A humorális válasz az adott kórokozóval szembeni ellenanyag termelődésének kiváltása.

Passzív immunizációkor egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védelemben részesülhetnek, akiknek

1. védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (gyengült immunrendszer)

2. nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség)

3. ha várható egy kórokozóval való találkozás, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazással kapcsolatos oltások)

A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek.

A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében − a járványügyi helyzet figyelembe-vételével − alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár).

Magyarország egészségügyi törvényének (1997. évi CLIV. tv.) 80.§-a értelmében: „A fertőző betegségek megelőzése

a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken,

b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon,

c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén,

d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint

e) az egészségkultúra kialakításán

alapul.”

A törvény III. fejezete (Népegészségügy) 6. része foglalkozik a Járványügyi és Védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekkel. Az Eü.tv. felhatalmazása alapján a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmazza a fertőző betegségek és a járványok megelőzésének érdekében szükséges járványügyi intézkedéseket.

Védőoltások típusai

Aktív immunizálás attentuált oltóanyaggal

Az attentuált oltóanyag élő, de legyengített kórokozókat tartalmaz. Ezek a szervezetbe bejutva nem okoznak betegséget, de szaporodnak, így a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva váltják ki immunológiai hatásukat. Ritkán enyhe oltási betegséget is okozhatnak. Védőhatásuk hosszútávú, akár egész életen át is biztosíthatja a szervezet védelmét az adott betegséggel szemben.

Jelenleg Magyarországon forgalomban lévő élő vakcinák: BCG (tuberculosis), MMR (morbilli-mumpsz-rubeola), Varicella (bárányhimló), sárgaláz (csak kijelölt oltóhelyek adhatják).

A hastífusz ellen rendelkezésre áll mind élő, mind elölt kórokozókat tartalmazó vakcina.

Aktív immunizálás elölt oltóanyaggal

Az elölt oltóanyaggal éppúgy kiváltható az immunválasz, mint az élő vakcinával. A szervezetben nem szaporodik. Ismételt oltásokkal (alapimmunizálás után emlékeztető oltás/ok) váltható ki a megfelelő védelem.

Mivel az anyai ellenanyagok és a passzív immunglobulinok nem befolyásolják hatásukat, így pl. hepatitis A, B vírus, tetanusz, rabies (veszettség) fertőzés gyanúja esetén aktív és passzív védelem együtt is alkalmazható.

A nem élő vakcinák aktív komponensük szerint tartalmazhatnak:

- teljes elölt / inaktivált baktériumot (pertussis /szamárköhögés), kolera)

- a baktérium protektív antigénjeit (acelluláris pertussis)

- toxoidot/anatoxint (kémiai úton hatástalanított (detoxikált) exotoxin: diphteria, tetanus, kolera)

- elölt / inaktivált vírust (hepatitis A vírus, IPV /inaktivált poliovírus vakcina, rabies/veszettség, kullancsencephalitis, influenza)

- reasszortációval készített, gyengített vírusokat (rota)

- géntechnológiával (élesztősejtek, rekombinációs technika) előállított protektiv antigént (hepatitis B vírus, humán papilloma vírus)

- poliszaharid tok antigént (Hib, pneumococcus, meningococcus, hastífusz)

Passzív immunizáció ellenanyaggal

A kórokozóra specifikus ellenanyagok, főleg IgG osztályú antitestek beadása. Az oltóanyagokat ellenanyagokkal rendelkező személyek vérsavójából állítják elő.

Ma már csak humán immunglobulin készítményeket alkalmaznak. (pl. TETIG, HBIG, HEPATECT, VARITECT, PENTAGLOBIN, 16-OS HUMÁN GAMMA-GLOBULIN, HUMAGLOBINCYTOTECT, HIZENTRA, stb.) Létezik intravénásan beadható (IVIG) és szubkután (ScIg) forma.

Jellemzője, hogy azonnali védelmet ad, de hatása átmeneti (az IgG lebomlik, átlagos felezési idő: 21 nap).

Az ellenanyag hozzákötődik a kórokozó meghatározott antigénjéhez és:

• a vírusokat neutralizálja (közömbösíti)

• a baktériumok szaporodását gátolja

• a fagocitózist elősegíti

• a komplementrendszert aktiválja

• a toxinokat semlegesíti

Oltóanyagok összehasonlítása, együtt adása, oltások közti idő, egyedi elbírálást igénylő csoportok

Az élő oltóanyag a humorális immunitás mellett sejtes immunválaszt is kivált, mely az ún. „memóriasejtek” révén a beoltott egész életén át védettséget nyújthat. Az elölt kórokozók éppúgy kiválthatnak immunválaszt, mint az élő kórokozók, de egyes esetekben szükség lehet ismételt, ún. emlékeztető oltásokra a megfelelő védelem kialakításához

A különféle élő oltóanyagok egyszerre is beadhatók. Ilyen kombinált oltás az MMR vakcina (morbilli-mumpsz-rubeola = kanyaró-fültőmirigy gyulladás-rózsahimlő). Az oltások közötti intervallumokról az OEK az adott évi VÉDŐOLTÁSI MÓDSZERTANI LEVÉL-ben rendelkezik:

	I.O.	É.v.v.	BCG	GG
I.O.	0	0	0	0
É.v.v.	0	0 / 4 hét	4 hét	2 hét
BCG	0	4 hét / 3 hó		0
GG	0	3 hó	0	3 hó

I. O.= inaktivált oltóanyag (beleértve DTPa-IPV+Hib, DTPa-IPV, meningococcus, pneumococcus, kullancsencephalitis, influenza, és hepatitis A, B vakcinákat)

É.v.v.= Élővírus-tartalmú vakcina (pl.: MMR, sárgaláz, varicella elleni vakcinák ) GG = Gamma-globulin

0 = Nem szükséges intervallumot tartani

0/4 hét = Egyidejűleg, vagy 4 hét intervallum betartásával adható

Védőoltások tekintetében egyedi elbírálást igényelnek: HIV-fertőzöttek, - splenectomizáltak (lépeltávolítottak), a koraszülöttek, akiknek immunrendszere károsodott és a 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermekek.

A védőoltások szükségessége és kockázata

• Miért kell oltatni (immunizálni) gyermekeinket?

A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt, vagy igen ritkává vált. Mégis fontos szem előtt tartanunk, hogy gyermekeink immunizálása változatlanul szükséges.

A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ritkábban fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük. Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegségeket fel nem számoljuk. A védőoltásoknak köszönhetően a '70-es évek végétől nincs feketehimlő a világban, és Európa polio- (gyermekbénulás) mentes, közel 10 éve. Sajnos félő, hogy a szíriai válság miatt ez romlik. A védőoltásokkal kivédhető fertőző betegségek kórokozói állandóan jelen vannak a környezetünkben, és csak az oltás következtében kialakult védettség miatt nem tudnak betegséget okozni.

Ez hasonló ahhoz, mint mikor vizet merünk ki egy olyan csónakból, amin egy kis rés van, ahol beszivárog a víz. Amikor a víz kimerésének nekikezdünk, a csónak tele van vízzel, keményen dolgozva kimerjük, és most már szinte száraz. Mondhatjuk: „Nagyon jó, a csónak most száraz, így kidobhatjuk a vödröt és pihenhetünk.” De a szivárgás a kis résen át nem állt meg. Hamarosan észrevesszük a beszivárgó vizet, és ha nem folytatjuk a víz kimeregetését, nemsokára ugyanakkora lesz a vízszint a csónakban, mint kezdetben volt. Ha nem tudjuk a „szivárgást teljesen megállítani” (felszámolni a betegséget), fontos hogy a betegség elleni immunizálást fenntartsuk. Ha a védőoltások nyújtotta védettség csökken, egyre több ember fertőződik meg, a fertőzés átterjed másokra is, egyre nagyobb járványt okozva.

• Tanulságos példa: mi történik akkor, ha mellőzik a védőoltásokat.

1974-ben Japán végrehajtott egy sikeres pertussis (szamárköhögés) elleni védőoltási programot. A japán gyermekek közel 80%-át beoltották. Abban az évben csak 393 bejelentett pertussisos megbetegedés volt, és nem fordult elő haláleset sem. Ezután rémhírek terjedtek arról, hogy a pertussis elleni vakcina nem biztonságos. Ennek eredményeként 1976-ra már csak a csecsemők 10% volt beoltva ellene. 1979-ben Japánban súlyos pertussis járvány lépett fel, több mint 13 000 megbetegedéssel és 41 halálesettel. 1981-ben a kormány megkezdte az oltásokat az acelluláris (sejtmentes) pertussis vakcinával, és a megbetegedések száma újra csökkent.

• Mi történne akkor, ha leállnánk a védőoltások alkalmazásával?

A már szinte feledésbe merült betegségek, újból visszatérnének, hiszen a kórokozók változatlanul jelen vannak a környezetünkben. Egyre több ember lenne fogékony a fertőzésre, egyre többen betegednének, esetleg halnának meg.

• Oltunk, hogy védjük a jövőnket.

Nem csak azért oltunk, hogy gyermekeinket megvédjük, hanem azért is hogy megvédjük unokáinkat és az ő unokáikat. A betegség megszüntetésével megállíthatjuk a „szivárgást a csónakba”. Gyermekeinknek nem kell többé megkapniuk a himlő oltást, mert a betegség többé már nem létezik. Amennyiben folytatjuk az oltásokat, akkor a szülők a jövőben bízhatnak abban, hogy a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek, mint például a gyermekparalízis, az agyhártyagyulladás, a diftéria, a tetanusz nem okoznak többé betegséget, és nem teszik rokkanttá, nem ölik meg gyermekeiket.

A védőoltás a lehető leghatékonyabb mód, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos lefolyást megakadályozzuk.

Forrás: Centers for Disease Control and Prevention (CDC, Fertőzőbetegség Megelőző Központ, USA, Atlanta - www.cdc.gov - http://www.vacsatc.hu/?A-v%E9d%F5olt%E1sokr%F3l-k%F6z%E9rthet%F5en&pid=90

A védőoltások hatása a fertőző betegségek számának alakulására

A magyarországi helyzetről

Fertőző betegségek számának alakulása

Magyarországon 1931 és 1941 között még csak a diphteria (torokgyík) ellen oltották a gyermekek egy részét. Védőoltások nélkül évente 57 097-en betegedtek meg és 2 512-en haltak meg olyan betegségekben, amelyeket ma védőoltással meg lehet előzni: diphtheria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), morbilli (kanyaró), poliomyelitis (gyermekbénulás), meningitis (járványos agyhártyagyulladás), hastífusz.

Fertőző betegségek okozta halálozások

1996 és 2005 között csak 571 megbetegedés és 63 haláleset történt (járványos agyhártya gyulladás).

http://e-ke.uw.hu/

Vakcinák hatása az USA-ban

http://www.immunizeforgood.com/fact-or-fiction/benefits-vs.-risks

(Measles = kanyaró, Diphteria = torokgyík, Mumps = fültőmirigy gyulladás, Pertussis = szamárköhögés, Smallpox = fekete himlő, Rubeola = rózsahimlő, Haemophilus influenzae B = B típusú H.i. baktérium, Polio = poliomyelitis, járványos gyermekbénulás, Tetanus = merevgörcs)

Oltást követő nemkívánatos mellékhatások, az MMR-problematikája

OKNE (oltást követő nemkívánatos mellékhatás)

A védőoltások (vakcinák) a gyógyhatású készítmények (gyógyszerek) egy különleges csoportjába tartoznak, az immunológiai készítményeknek nevezett csoportba. Feladatuk nem a szervezet hibás működéseinek átállítása vagy szabályozása, hanem az immunrendszer felébresztése, megerősítése egy adott kórokozóval szemben.

Ezek a tények ma már annyira ismertek, hogy a gyógyszerek esetében használt mellékhatás (Side Effect) meghatározás helyett, immunizálást követően a szakemberek az oltást követő nemkívánatos esemény, OKNE (Adverse Event Following Immunisation) szakkifejezést alkalmazzák.

Az OKNE eseteket előfordulásuk gyakorisága szerint az alábbi csoportokba soroljuk:

- Nagyon gyakori mellékhatások (10-ből több mint 1 oltottnál fordulnak elő)

- Gyakori mellékhatások (10-ből kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)

- Nem gyakori mellékhatások (100-ból kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)

- Ritka mellékhatások (1000-ből kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)

- Nagyon ritka mellékhatások (10000-ből kevesebb mint 1 oltottnál fordulnak elő)

A gyakori események közül álljon itt néhány kiragadott példa. (Az összes esemény felsorolása értelmetlen lenne, hiszen vannak közöttük, amelyeket csak egy adott konkrét vakcina alkalmazása után figyeltek meg és más típusú oltóanyag alkalmazása esetén, nem fordulnak elő. Egy biztos, az oltóanyag „Betegtájékoztatónak” nevezett információs anyagában valamennyi lehetséges mellékhatás fel van sorolva, akkor is, ha több százezer oltást követően, csak egyszer fordult elő.)

Az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrvörösség az oltás helyén vagy a szövetek helyi megkeményedése, duzzanat, fáradtság, fejfájás, láz stb. Ezek leggyakrabban múló tünetek, néhány nappal az oltást követően maguktól megszűnnek.

Kétségtelen tény, hogy a ritkán vagy nagyon ritkán (és most már pontosan, számszerűen tudjuk, hogy ez mit jelent) előforduló tünetek között lehetnek súlyos események is. Ennek oka lehet az oltással összefüggő, de az oltástól független, az oltást követően jelentkező tünet is, a szervezetben már meglévő és az oltás által kiváltott tünet, a szervezet pont aktuális állapota (pl. túlérzékenysége). Gondoljunk csak arra, hogy hiába lép át több ezer ember sértetlenül egy kidőlt fatörzsön, időnként akad, aki eltöri a bokáját ugyanazon. Fontos figyelni arra, hogy néha a védőoltást követően - de attól teljesen független okból - alakulnak ki súlyos betegségek.

A nagy különbség az, hogy ilyenkor az erdőben nem rendelnek ki egy vizsgáló bizottságot annak eldöntésére, hogy a fatörzs milyen mértékben volt hibás az esetben – a vakcinák esetén azonban kivétel nélkül minden egyes súlyos mellékhatás bejelentendő és kivizsgálandó. Az oltásokkal szemben nem alkalmazható az „ártatlanság vélelme”, nekik folyamatosan bizonyítaniuk kell, és nem csak az árta(lma)tlanságukat, hanem a hasznosságukat is. A bizottság által végzett vizsgálatok a védőoltás következményeinek a véletlen egybeeséstől történő elkülönítését is szolgálják

Ezek az adatok évenkénti összesítésben bárki számára hozzáférhetőek az Országos Epidemiológiai Központ Évkönyvében, és a www.oltasbiztonsag.hu, www.vacsatc.hu honlapon is megjelennek.

Tájékoztató Magyarországon az MMRVaxPro oltóanyag 2011. őszi alkalmazása során jelentett eseményekről

A kanyaró, mumpsz és rubeola elleni oltásokat 15 hónapos korban, folyamatos oltásként, majd általános iskola VI. osztályában kampány oltásként kapják a gyermekek.

2011 őszétől közbeszerzési eljárás alapján – 3 évre – a kombinált, élő, attenuált kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) elleni oltóanyagok közül az MMRVaxPro nevű készítmény kerül felhasználásra.

Az országban, az iskolákban kampányoltásokra 60 000 MMRVaxPro, 40 000 Priorix került szétosztásra. A szeptemberben kezdődő oltások után 2011. december 1-jéig összesen 45 főt érintően érkeztek a bejelentések (<0,1 %). A kampányoltások során 5 megyéből 6 csoportos bejelentés során összesen 38 fő volt érintve. Az oltást végző orvosok által oltottak számához viszonyítva a reakciók 10-20%-ban fordultak elő. Ezen kívül 3 főnél egyedi esemény, míg folyamatos oltások esetében ez idáig 4 bejelentés érkezett.

A reakciók megoszlása: A jelentett események 84,4%-a (38 fő) localis bőrpír, duzzanat (35 fő), 1 esetben viszketéssel, 2 főnél urticariával kiegészülve. Gyógyszeres kezelésre (Calcium, Suprastin) 6 gyermeknél, borogatásra 9 főnél került sor.

A további események:

3 főnél (6,6%) hányinger, szédülés

2 főnél (4,5%) karzsibbadás, fájdalom

1 főnél (2,2%) haematoma

1 főnél (2,2%) láz (8-11. napig)

A tünetek 28 főnél 5-10 percen belül, 13 esetben kb. 30 perc múlva jelentkeztek. Minden jelentett esemény pár napon belül gyógyult!

Összehasonlítva a készítmény alkalmazási előiratában írtakkal, valamint a korábbi évek (1998-2002, és 2004) tapasztalataival elmondható, hogy új, nem várt reakciót nem tapasztaltak, országos szinten a jelentésre kerülő localis események az alkalmazási előiratban jelzetteknél is alacsonyabb gyakorisággal (> 0,1%) fordultak elő.

MMR vakcina körüli külföldi viták

A vita egyrészt az oltás higanytartalmú konzerválóanyaga – a thiomersal –, másrészt az oltóanyag genetikai és immunológiai problematikája körül forog. Dr. Andrew Wakefield 12 munkatársával együtt 1998-ban bizonyítani próbálta, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró vírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Állítása szerint az autista gyermek minél több MMR oltást kapott, annál nagyobb arányban mutatott autisztikus regressziót a fejlődésében és annál súlyosabb bélrendellenességek alakulnak ki nála. Dr. Andrew Wakefield munkásságáról és az 1998-as közlés utóéletéről további információk találhatók a Wikipédia angol nyelvű oldalain.) Andrew Wakefield tanulmánya az MMR oltás és az autizmus állítólagos ok-okozati kapcsolatáról 1998-ban jelent meg a Lancet tudományos folyólapban. A megjelenését követő években más kutatóknak nem sikerült bizonyítani az állításait. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben 10 visszavonta azt, amikor kiderült, hogy Wakefield olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a kombinált oltáshoz használt vakcinákat gyártó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak.

2010-ben a Lancet is visszavonta a cikket. A British Medical Journal (BMJ) folyóirat az adatok alapos elemzését követően 2011-ben szerkesztőségi állásfoglalásban tudományos csalásnak minősítette Wakefield eredményeit. Andrew Wakefieldet 2010-ben kizárták az angol orvosi jegyzékből, nem praktizálhat.

A történetben szerepet játszott Brian Deer oknyomozó újságíró, honlapján részletesen elolvashatjuk az egész történetet a kezdetektől. Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy „biztonságosabb” MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben kinyilvánított eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbélbiopsziája kóros volt - kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak „kórossá”.

Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbélbiopsziákat. Később Wakefield egy újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ral kimutatták a kanyaró vírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyaró genommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, még ha kanyaró a közelében sem járt soha. Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekébe ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban ezren kapták el a kanyarót.

Oltási kontraindikációk

1. Lázas betegség

2. Immunológiai károsodás

Élővírus-tartalmú vakcina, illetve BCG nem adható: – immundeficiens betegségben (celluláris és humorális immundeficienciában: kombinált immundeficiencia, agammaglobulinaemia stb.) szenvedőknek, – malignus betegség (lymphoma, Hodgkin-kór és más RES-t érintő tumorok, leukémia stb.) következményes immunszuppressziója illetve, – terápiás immunszuppresszió esetén (nagy dózisú szisztémás kortikoszteroid kezelés, sugárkezelés).

3. Súlyos oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása

Amennyiben egy oltott személynél az oltás következtében korábban anafilaxiás reakció (generalizált urticaria, a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégeödéma, hipotenzió, kollapszus, sokk), vagy encephalitis/ encephalopathia alakult ki, akkor az oltandót nem szabad ugyanazzal az oltóanyaggal védőoltásban részesíteni.

4. Terhesség

Terhesség első trimeszterében csak a legindokoltabb esetben végezhetők oltások, akkor, ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő – esetlegesen fokozott – oltási reakció, vagy egyéb oltást követő nemkívánatos esemény (pl. tetanusz vagy veszettség postexpozíciós profilaxisa, influenza megelőzése).

Élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőnek, mivel e vakcina-vírusok esetleges magzatkárosító hatása nem kellően ismert.

5. A vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenységi, anafilaxiás reakciók

Ha valamely oltóanyag olyan antibiotikumot, vagy bármely egyéb összetevőt tartalmaz, amely iránt az oltandó korábban súlyos (kórházi ápolást igénylő) hiperszenzitivitási reakcióval válaszolt, az oltás nem végezhető el.

Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van az átmeneti kontraindikációk miatt elmaradt oltások pótlására. A folyamatos oltási rendszer lehetőséget ad arra is, hogy a gyermeket optimális egészségi állapotában immunizálják: az oltások végzése ugyanis nem korlátozódik egészen szűk időtartamra, mint kampányoltás esetében. Ennek megfelelően a folyamatos oltási rendszerben több lehetőség van mérlegelésre, illetve relatív kontraindikációk figyelembevételére, mint a kampányoltások esetében.

Nem tekinthetők kontraindikációknak, tehát az oltásokat el kell végezni:

– allergia, asztma, atópiás dermatitis, alimentáris tojásfehérje allergia

– konvulzió a családi anamnézisben

– lokális szteroid kezelés

– dermatózisok, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség

– krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség

– neurológiai betegségek stabil állapota (pl. központi idegrendszeri bénulás, kontrollált epilepszia) és Down-szindróma

– újszülöttkori sárgaság

– újszülöttkori kis súly

– koraszülöttség

– alultápláltság

A celluláris pertussis komponenst tartalmazó vakcina klinikai tünetekkel járó, progresszív idegrendszeri betegségben szenvedő gyermeknek (pl. nem kontrollált epilepszia stb.) neurológiai kivizsgálás után adható.

Magyarországi oltási rend

Megbetegedési veszély esetén kötelező, önkéntesen igénybevehető oltások

Vannak megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások (hastífusz, diftéria, pertussis, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis A - beteg környezetében, tetanus - sérüléstől, oltási előzményektől függően, veszettség.

Részletek: MÓDSZERTANI LEVÉL A 2013. ÉVI VÉDŐOLTÁSOKRÓL. Ez a kiadvány minden évben megjelenik.

Itt olvasható a megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybevehető térítésmentes védőoltásokról az aktuálisan érvényben lévő információ is. (influenza, pneumococcus, hepatitis B)

Munkakörhöz kapcsolódó oltások

Munkakörhöz kapcsolódó védőoltások lehetnek: hastífusz, kullancsencephalitis, hepatitis A és B, veszettség, diftéria, tetanusz, meningococcus, influenza, varicella elleni oltások.

Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások

Külön szabályok vonatkoznak a külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltásokra. Magyarországon a sárgaláz, a hepatitis A és B, typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a Japán-B-encephalitis a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni védőoltások beadására van lehetőség. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor az MMR (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal. Maláriával fertőzött területekre utazókat malária elleni gyógyszeres profilaxisban kell részesíteni. A többi szakmai kérdésben az Egészségügyi Világ-szervezet (WHO) által évente kiadásra kerülő útmutató (International Travel and Health) és az adott évi VÉDŐOLTÁSI MÓDSZERTANI LEVÉL-ben leírtak szerint javasolt eljárni.

Külföldre való utazás előtt érdemes konzultálni a háziorvossal, aki esetleg elirányít elsősorban a Fővárosi ÁNTSZ-hez (XIII. ker.), vagy a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjába (1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel. +36-1 215-2250. ). Az oltásokért fizetni kell, a háziorvosnál általában kevesebbet. Az egyetlen védőoltás, amelyet a háziorvos nem adhat be: a sárgaláz elleni vakcina.

Az utazással kapcsolatos oltás és tanácsadás egészségügyi szolgáltatás [1997. évi LXXXIII. Tv. 18 § (6)], amely térítés ellenében történik.

Nem kötelező védőoltások

Oltás neve	Mi ellen véd?	Kinek ajánlott? / Adagolása
Mencevax AC, Menpovax AC	Járványos agyhártyagyulladás	2 éves kor felett
Meningitec, Menjugate	Járványos agyhártyagyulladás	2 éves kor alatt
Prevenar13, Prevenar7	Streptococcus pneumoniae fertőzés elleni konjugált vakcina	Splenectomizált, immundeficiens betegek, liquor csorgás. 3 alkalommal.
Pneumovax 23, Pneumo 23	Streptococcus pneumoniae fertőzés	Splenectomizált, immundeficiens betegek, liquor csorgás. Egy alkalommal. Nem adható 2 év alatt.
Fluarix, Vaxigrip-Imovax-Flu	Influenza	Csak az adott évben véd. Évente ismételni kell.
FMSE-inject, Encepur	Kullancs encephalitis	Kisiskolás kor felett adható. Kullancs csípésnek kitett személyeknek. 3 oltás szükséges a védettséghez.
Varilrix	Bárányhimlő	9 hónapos kor felett adható. 12 éves korig 1x, ez felett 2x.
Rotateq, Rotarix	Rotavírus gastroenteritis	6 hetes és 2 éves kor között.

Története

A feketehimlő elleni immunizálással már az i. e. 2. század elején kísérleteztek Indiában vagy Kínában. Az orvosok enyhe tünetekkel jelentkező betegeket kerestek, hólyagokat szedtek róluk, kiszárították, elmorzsolták, és ezt kellett az immunizálni kívánt személynek felszippantania az orrába.

1718-ban Mary Wortley Montagu arról tudósított, hogy a törökök ehhez hasonlóan könnyű lefolyású betegek váladékaival érintkeztek, hogy immunisak legyenek a himlőre. Maga is ugyanezt a módszert alkalmazta gyerekeinél. Az 1770-es évektől Sevel, Jensen, Jesty (1774), Rendall, Plett (1791) és társaik megfigyelték, hogy a fejőasszonyok immunissá váltak a feketehimlőre, miután átestek a tehénhimlőn. Kísérletileg ők is beoltották a családjukat és a barátaikat. Az 1796-os járvány alatt hasonló megfigyelésben volt része Edward Jennernek is. Az éppen tehénhimlős Sarah Nelmes váladékát az akkor nyolc éves és egészséges James Phipps karján ejtett sebbe dörzsölte. Phipps átesett a tehénhimlőn, meggyógyult, majd a feketehimlővel szennyezett anyaggal szemben is immunisnak bizonyult.

Kapcsolódó szócikkek

• utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet
• b:védőoltás nemzetközi utazóknak
• b:útipatika

Források

• ↑ vacsatc.hu: Védőoltásokról közérthetően

• ↑ oek.hu: VÉDŐOLTÁSI MÓDSZERTANI LEVÉL 2013.

• ↑ Antsz.hu Jogszabályok: Internetes tájékoztató

• ↑ Miller 2003: Miller, Neil Z.. Védőoltások - kérdések és kételyek. Kétezeregy Kiadó (2003. április 25.). ISBN 963-86243-0-2 

• ↑ Tinussmits.nl: Lacmaternum
• ↑ Smits Szindróma: Smits, Tinus. A védőoltás-szindróma felismerése, kezelése, megelőzése. Remedium. ISBN 978-963-87587-9-8 

• ↑ Zentrum-der-gesundheit.de Randall: Egy bennfentes kitálal (interjú Mark Randallal); az interjú eredeti, német változata.

• ↑ Neustaedter 1995: Neustaedter, Dr. Randall. Véd-e az oltás?. Remedium (1995. április 25.). ISBN 963-046-111-0 

• ↑ Bringmann et al. 2010: Bringmann A, Held SA, Heine A, Brossart P (2010). „RNA vaccines in cancer treatment”. J. Biomed. Biotechnol. 2010, 623687. o. DOI:10.1155/2010/623687. PMID 20625504.  

• ↑ Lorenzi et al. 2010: Lorenzi JC, Trombone AP, Rocha CD, et al. (2010). „Intranasal vaccination with messenger RNA as a new approach in gene therapy: use against tuberculosis”. BMC Biotechnol. 10, 77. o. DOI:10.1186/1472-6750-10-77. PMID 20961459.  

• ↑ briandeer.com 2011: Brian Deer: Solved - the riddle of MMR]. briandeer.com (2011)

• ↑ scienceblogs.com 2009: Orac: Why am I not surprised? It looks as though Andrew Wakefield probably falsified his data. scienceblogs.com (2009)

További információk

• Oltásbiztonság. (????) (magyarul)
• OEK 2013. évi vedőoltási módszertani levele. (????) (PDF) (magyarul)
• Az oltópontok táblázata (letöltés: PDF). Oltopont.hu, (????) (magyarul)
• Influenza. WHO.int, (????) (angolul)
• Surveillance. Invs.sante.fr, (????) (franciául)
• Flu. CDC.gov, (????) (angolul)
• Oltási naptár (2013, Magyarország)
• Oltásellenesség a Szkeptikus Wikin
• vedooltas.lap.hu
• Gyermekkori védőoltások
• Pneumovax 23
• Homeopátia és védőoltás (angol)
• Vaccination Liberation védőoltásellenes honlap