Szerkesztő:Totmat/próbalap

Metró állomásainak építészeti tervezése

Bár a metró elsősorban közlekedési létesítmény, azonban megjelenésében építészeti mű, hiszen használat szempontjából a térképzést érzékelik az állomásokat használó utasok ami az építészek és mérnökök közös műveként valósult meg. 2003-ban országos, nyilvános, titkos építészeti pályázatot írt ki a projekt fejlesztője a M4 metró állomásainak építészeti kialakítására, amit a Palatium Stúdió kft nyert meg. A zsűri ajánlásával megegyezően a pályázat második és harmadik helyezettet is bevonták a tervezési munkába több másik építészirodával egyetemben. A Palatium kft már a kétezres évek elején foglalkozott a metróval kapcsolatos felszíni terek rendezésével( Keleti pályaudvar, Fővám tér, Kálvin tér).

A tervezési folyamat legelején kizárólag vasúthatósági engedélyezési tervek álltak rendelkezésre, amik meghatározták a kialakítandó állomások helyét, pozícióit, mozgólépcsős kapcsolatok helyét. Ki voltak dolgozva az állomások tűzvédelmi és szellőzési rendszerei, az alagút fúrásnál-fúrópajzsos- és állomások létesítésénél-résfalas-résdobozos, felülről épített úgynevezett Milánói módszer- alkalmazandó építési technológiák is. Az már meghatározta az állomások méreteit is, a többi metróvonalhoz képest rövidebb, 80 méter hosszú peronok alkalmazásával együtt.

Az építészeti tervezési folyamat 2005 elején a Főmterv és az Uvaterv mérnökeivel egyeztetve kezdődött meg. Az építészeti engedélyezési tervek 2005-2006 során készültek el amire az engedélyeket 2006-2007 során szerezték meg. Az építés több szakaszra lett felbontva, a szerkezetépítők kezdték meg legelőbb a munkát, ami után a belső építés vállalkozója tervezteti tovább az állomásokat, így a Főmterv-Palatium-Uvaterv konzorcium az építési vállalkozó alvállalkozójaként folytathatja az elkezdett munkát.

Annak ellenére, hogy a tervezésén végül 5 építésziroda számtalan építésze dolgozott, az alap építészeti elvekben minden állomást azonosan alakítottak ki. Az eredeti koncepció szerint az állomásokat egységesen egybenyitva, feltárulkozva alakítják ki. A látszóbeton, azaz takarás és burkolat nélküli beton szerkezetek alkalmazása, mint építészeti eszköz, is a közös arculat részét képezte. Ez lehetőséget ad arra hogy monumentális teret hozzanak létre, amiben nem lehet elválasztani a teret, a szerkezete és a felületet. A belváros eklektikus építészetének ellenpontozására a föld alatti funkcionális, mérnöki terekben a kortárs építészet eszközeinek alkalmazására került a hangsúly. A 10 állomás központi eleme a peron ami minden állomáson egységesen készült el.

Díjak

• Média Építészeti Díja - 2006 - Terv kategória - Fővám tér (metróállomás)
• Architizer A+ Award - 2014 - Zsűri díj - Fővám tér (metróállomás) és Szent Gellért tér – Műegyetem (metróállomás)
• Architizer A+ Award - 2014 - Közönség díj - Fővám tér (metróállomás) és Szent Gellért tér – Műegyetem (metróállomás)
• Építőipari nívódíj - 2015 - Közlekedési létesítmény kategória - 4-es metró 10 állomása
• Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat - 2015 - Közcélú létesítmények kategória - 4-es metró 10 állomása
• ArchDaily- Building Of The Year - 2015 - Középület kategória - Fővám tér (metróállomás) és Szent Gellért tér – Műegyetem (metróállomás)
• RIBA - 2018 - Award for International Excellence - 4-es metró 10 állomása

M4 metróvonal állomásainak építész tervezői

#	Állomás	Építész tervező iroda
1.	Kelenföld vasútállomás	Palatium Stúdió kft.
2.	Bikás park	Palatium Stúdió kft.
3.	Újbuda-központ	Palatium Stúdió kft.
4.	Móricz Zsigmond körtér	Gelesz és Lenzsér kft.
5.	Szent Gellért tér – Műegyetem	Sporaarchitects kft.
6.	Fővám tér	Sporaarchitects kft.
7.	Kálvin tér	Palatium Stúdió kft.
8.	Rákóczi tér	Budapesi Építész Műhely kft.
9.	II. János Pál pápa tér	Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.
10.	Keleti pályaudvar	Gelesz és Lenzsér kft.