Szerkesztő:Villanueva/Skizoid típus (Akhtar)

Profils phénoménologiques d'Akhtar

Dans un article publié dans la revue American Journal of Psychotherapy, le Sablon:Dr Sablon:Lien propose d'établir un profil des troubles de la personnalité schizoïde. Il y intègre les caractéristiques cliniques classiques à des connaissances plus récentes concernant ce trouble. Elles sont classées dans un tableau selon six zones du fonctionnement psychosocial qui sont désignées en fonction de leur aspect « manifeste » ou « caché » (en anglais « overt » et « covert »). Selon Sablon:Dr Akhtar, « ces désignations ne relèvent pas du conscient ou de l'inconscient mais dénotent, selon toute apparence, des aspects contradictoires de cette personnalité qui sont phénoménologiquement plus ou moins aisément discernables » et dont « le mode d'organisation souligne la centralité de la division et de la confusion identitaire chez la personnalité schizoïde ».

Caractéristiques cliniques du trouble de la personnalité schizoïde selon Akhtar

	Caractéristiques
Zones	manifestes	cachées
Autodésignation	conciliant stoïque non-compétitif (refuse le combat avec autrui) autonome manque d'assurance sentiment d'infériorité ou de se sentir exclu de vie (sociale)	auto-dévalorisation inauthentique dépersonnalisé impression d'être vide, d'agir comme un robot fantasmes d'omnipotence grandiloquence (sentiment de supériorité)
Relations interpersonnelles	replié/renfermé distant a peu d'amis proches imperméable aux émotions d'autrui peur de l'intimité	très délicat, hypersensible profondément curieux d'autrui envie d'amour, d'être aimé, apprécié, populaire envieux de la spontanéité chez les autres profond besoin d'établir des relations avec les autres capable de fusion avec des personnes familières sélectionnées avec soin très vulnérable à la frustration
Adaptation sociale	préfère des activités solitaires et récréatives marginal ou éclectique lorsqu'il est en groupe vulnérable aux mouvements ésotériques en raison d'un grand besoin d'appartenir tend à être paresseux et indolent	manque de clarté dans ses objectifs affiliation ethnique lâche potentiellement capable de réaliser un travail régulier plutôt créatif, il peut apporter des contributions uniques et originales capable d'une endurance sans limite dans ses domaines d'intérêt
Amour et sexualité	asexuel, parfois célibataire manque de romantisme aversion pour les potins sexuels et l'insinuation	intérêts gardés secrets vulnérable à l'érotomanie tendance aux perversions compulsives
Éthique, standards et idéaux	morale et croyance politique idiosyncrasiques tendance à avoir des intérêts pour ce qui relève du spirituel, du mystique et de la parapsychologie	déséquilibre moral occasionnellement remarquablement amoral, à d'autres moments altruisme et sens de l'auto-sacrifice peut percevoir le meurtre comme une nécessité éthique grande vulnérabilité aux évènements historiques dramatiques (guerres, génocides...)
Style cognitif	absent plongé dans son imagination discours guindé et vague alterne entre l'éloquence et l'incapacité à articuler ses idées	mode de pensée autistique fluctuations entre un mode de contact vif avec la réalité externe et une hyper réflectivité de soi usage autocentrique de la langue.

Akhtar fenomenológiai profiljai

Salman Akhtar 1987-ben az American Journal of Psychotherapy című folyóiratban megjelent cikében a skizoid személyiségzavarok profiljának létrehozását javasolja. Ebben a hagyományosan ismert klinikai jellemzők mellett a személyiségzavarral kapcsolatos újabb ismereteket is számba veszi. Ezeket egy olyan táblázatba rendezi, amely a pszichoszociális működés hat zónáját mutatja meg „nyílt” illetve „rejtett” (angolul overt és covert) aspektusa szerint különválasztva. Akhtar szerint „ezek a megjelölések nem a tudatoshoz vagy a tudattalanhoz kapcsolódnak, hanem az adott személyiség fenomenológiailag többé-kevésbé könnyen észrevehető, látszólag ellentmondó aspektusait jelölik”, és ezek „szerveződési módja aláhúzza a megosztottság illetve az identitászavar középponti mivoltát a skizoid személyiségben”

A skizoid személyiségzavar klinikai jellemzői Akhtar szerint

	Jellemzők
Zónák	nyílt	rejtett
Önmeghatározás	engedékeny sztoikus nem-kompetitív (visszautasítja a másokkal való megmérkőzést) autonóm önbizalomhiányos alacsonyabbrendűség érzése vagy a (társadalmi) életből való kirekesztettség érzése	cinikus hiteltelen elszemélytelenedett üresség érzete, mintha egy robot lenne mindenhatósággal kapcsolatos fantáziák fennsőbbrendűségi érzés
Interperszonális kapcsolatok	visszahúzódó tartózkodó kevés közeli barátja van érzéketlen mások érzelmeire fél az intimitástól	nagyon sérülékeny, túlérzékeny nagyon kíváncsi másokra vágyik a szerelemre, hogy szeressék, értékeljék, népszerű legyen irígyli mások spontaneitását erős vágy a másokkal való kapcsolatra képes „feldobódni” gondosan kiválasztott ismerős személyek társaságában nagyon érzékeny a frusztrációra
Társadalmi alkalmazkodás	a magányos elfoglaltságot és kikapcsolódást részesíti előnyben csoportban marginális vagy eklektikusan barátságos az ezoterikus mozgalmak hatnak rá a valahova tartozás érzése miatt hajlamos a lustaságra, tétlenségre	világos célok hiánya laza etnikai azonosulás potenciálisan képes rendszeres munka végzésére kimondottan kreatív, egyedi és eredeti dolgokat képes létrehozni képes korlátlan kitartásra az érdeklődési területein belül
Szerelem és szexualitás	aszexuális, néha párkapcsolat nélküli romantika hiánya idegenkedés a szexuális pletykáktól és célozgatásoktól	titokban tartja érdeklődési körét lehetséges erotománia kényszeres perverziókra való hajlam
Etika, normák és ideálok	sajátos erkölcsi és politikai meggyőződések hajlam a lelki, misztikus és parapszichológiai kérdések iránti érdeklődésre	morális labilitás időnként feltűnően amorális, máskor altruista és önfeláldozó a gyilkosságot képes erkölcsi szükségszerűségnek felfogni hatnak rá a drámai történelmi események (háborúk, népirtások)
Kognitív stílus	szórakozott elmerül a képzeletében beszéde akadozó és homályos váltakozik az ékesszólás és a gondolatok megfogalmazására való képtelenség között	autisztikus gondolkodásmód ingadozások a külső valósággal való éles érintkezési mód és az én hiper-reflektivitása között autocentrikus nyelvhasználat