Szerkesztő:Vobence/temp

Az elektronikus digitális számítógép műveleti memóriája (memóriaegysége) adattárakból (tárolókból) áll. Minden adattár címezhető memóriaelemekből (rekeszekből) tevődik össze, ezekben raktározódik el a program, a számok, a műveletek részeredményei. A személyi számítógépek (PC) elterjedésével a szó szervezésű számítógépek helyét a byteszervezésű számítógépek vették át. Egy-egy memóriaelem 1-8 byte hosszúságú is lehet. A memóriahely jelölésére szolgáló sorszámotnevezzük címnek. Megkülönböztetünk operatív tárat (memória) és külső adattárokat.

Az operatív tár (a munkarekeszek) közvetlen kapcsolatban van az aritmetikai egységgel és a vezérlőegységgel (CPU). Az operatív tárt a múlt század hatvanas éveiben ferritgyűrűkből készítették és mátrixszerűen kötötték egymással össze. A számítástechnika őskorában, a ferrit gyűrős memória magas ára miatt kevés munkarekesszel rendelkező számítógépeknél, kiegészítő operatív tárolóknak mágnesdobokat is alkalmaztak. Tartós tárolásra, nagy adatmennyiség esetén mágneslemeztvagy mágnesszalagot használtak, amelyek kiegészítő tárolóként többnyire kívülről csatlakoztak a számítógéphez. Napjainkban az operatív tár félvezető elemekből épül fel.

A memóriák osztályozása

Egy 1GB DDR RAM memória

.

Több szempontból lehet a számítógép memóriáját osztályozni:

elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos tároló.
maradandó vagy nem maradandó tároló.
csak olvasható (ROM) vagy írható és olvasható is (EPROM), (EEPROM).
tetszőleges(RAM) vagy soros hozzáférésű.
blokk vagy fájl hozzáférésű.
a közvetítő közeg alapján: félvezető, optikai, mágneses.

Elsődleges, másodlagos és harmadlagos memória

Hagyományosan az elsődleges memória a processzor által aktívan használt, igen gyors elérésű memória, amelyet a futóprogramok használnak. Legtöbbször ez nem maradandó tároló. Ezt a memóriát fő memóriának is lehet nevezni.

A másodlagos memória, háttértár olyan információk tárolására szolgál, amelyek elérésére hosszabb idő is megfelelő. A háttértárak általában lassabbak, mint az elsődleges memória és általában maradandó adathordozók.

A harmadlagos memória az adatok mentésére és archiválása szolgáló, rendszerint nagyon nagy kapacitással rendelkező, maradandó memóriák , nagy-kapacitású szalagos tárolóeszközök, (mágnesszalagos, vagy optikai tároló rendszerek).

A másodlagos és harmadlagos memóriák, háttértárak általában off-line tárak. Lehetőség van az adattárolók számítógépről történő leválasztására és alkalmasint fizikailag más elkülönített helyen történő tárolására. Ennek a biztonságos adattárolás és a katasztrófa védelem szempontjából van kiemelt jelentősége.

Adatmegőrzés szerint

Korábban megkülönböztettünk nem maradandó tárakat és maradandó tárakat.

A nem maradandó tárak (RAM)

tovább oszthatók statikus és dinamikus tárakra.

A statikus memóriában (SRAM) tárolt adat a tápfeszültség megszűnéséig marad meg. Az adatokat általában félvezető, flip-flop memóriában tárolják. Ciklusidejük megegyezik az elérési idejükkel. Energiatakarékos, gyors.

A dinamikus memória (DRAM) tartalmát meghatározott időközönként frissíteni kell mivel bizonyos idő után az adatok elvesznek. Ennek oka, hogy a benne található, sűrűn elhelyezett néhány piko Farad kapacitású kondenzátorok, melyek a memória elemi cellái, egy idő után kisülnek.

Tetszőleges vagy soros hozzáférésű memória

A tetszőleges hozzáférésű memória bármelyik részéhez hozzá lehet férni egy adott pillanatban. Jó példák erre a félvezetőalapú tárak, a RAM és a mágneses lemezek, optikai tárolók. A soros memóriát minden esetben végig kell olvasni, a tartalomtól függetlenül. Leg tipikusabb soros adattároló a mágnes szalag de egyes régebbi flash memóriák is ilyen típusú adathordozók.

Blokk vagy fájl hozzáférésű memória

Lemezek esetében két fajta tárolás lehetséges:

blokk hozzáférés azt jelenti, hogy a lemez fel van osztva koncentrikus körökre, és ezen belül szektorokra, amelyek véletlen hozzáférést biztosítanak az operációs rendszer számára.
fájl hozzáférés esetében a lemez fájlokat és könyvtárakat (fájlrendszert) tartalmaz, erre lehet hivatkozni hozzáféréskor.

Fontosabb félvezető memóriatípusok

ROM (csak olvasható memória): Gyártó által beégetett adatot tartalmaz, amely nem módosítható.
PROM (programozható ROM): Olyan memória, amely egyszer írható, de a tartalom nem módosítható.
EPROM (törölhető PROM): Törölhető és többször újraírható; a memória törlését általában ibolyántúli fénnyel (UV), vagy röntgen–sugárral (RTG) végzik.
EEPROM (elektronikusan törölhető PROM): Elektromos feszültséggel törölhető és újraírható. Ilyenek például a Flash memóriák is.
EAROM (electrically alterable ROM, az EEPROM másik angol megnevezése)

Lásd még

A Wikimédia Commons tartalmaz Számítógép memória témájú médiaállományokat.

[[Kategória:Számítógép-memória]]