Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/Rókacsillag
A Rókacsillag vitatott azonosítású égi objektum a magyar népi hiedelemvilágban, folklórban. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az elnevezés eredetileg sem volt egységes a magyaroknál tekintettel arra, hogy a róka hasonlat kézenfekvő lehetett színe, de akár alakja miatt is sok csillagászati objektum megnevezésére.
A rendelkezésre álló források alapján valószínűsíthetően egyetlen helyi tájegységben sem azonos a Kis Róka (Vulpecula) csillagképpel.
Színe miatt szóba jöhetnének a vörös árnyalatú csillagok, esetleg a Mars bolygó. Alakja miatt egyes csillagképek, csillaghalmazok[1].
Érdekes módon az üstökösöket egyik forrás sem nevezi meg mint lehetséges, kézenfekvő megoldást. Sem az egyik legfényesebb vörös óriás csillagot, az Aldebarant, sem a Betelgeusét. És a Mars bolygót[2] sem.
Néhány valószínűbb, lehetséges azonosítás
szerkesztésKozma Judit gyűjtése szerint
szerkesztés
Kozma Judit gyűjtése szerint a Rák (Cancer) csillagkép delta és gamma jelzésű csillagainak valamelyike, amelyeket egyébként más magyar mondákban Szamárkáknak neveznek.[3]
Bartha Lajos illetve Zsigmond Győző szerint
szerkesztésBartha Lajos Csillagtana szerint az „Alfa Persei. Arab neve Al Janab, ebből lett a mai Algenib.[4] (...) Környezetében számos halványabb csillag felhője látszik. Egy mozgó halmaz központja. Lehet, hogy a magyar mondában ez a »Róka-csillag«.”
Az erdélyi magyarság hiedelemvilágában egy alcsíki beszámóló szerint: „Mintha egy róka össze lenne tekeredve. Inkább ősszel, DK-re látszik ez a csoport csillag. Ritkán lehet látni.”
Az Alfa Persei itt Mirfak néven lett feltüntetve.
A relatív túlexponáltság ellenére jól kivehető az Alfa Persei, azaz a Mirfak körüli halvány csillagfüzér. Érdemes megnézni a nagyításon. „Mintha egy róka össze lenne tekeredve.” illetve „... mint a csiga ...”
illetve moldvai csángóknál:
„Zsigmond Győzőtől: Rókacsillag. »Mintha egy róka össze lenne tekeredve.... Inkább ősszel, délkeletnek látszik ez a csoport csillag...Sürü csillag, mint a csiga, meg van tekeredve« (Moldvai csángó.)
Nem azonosították, a feljegyző néprajzos nem látta csak elmondták neki. Van egy gyanúm: az alfa Persei körüli csillagfelhő (Mel 20)[5]. Igaz, az délkeletre látszik ősszel éjjel, de ennyi irány tévesztés máshol is előfordul. Meg lehet próbálni, puszta szemmel látszik-e, és milyennek a Persus feje körüli csillagfelhő?”
A Perszeuszban található csillaghalmaz megfelelhet ennek a leírásnak, ugyanis hazánkban az őszi égbolton, a koraesti órákban a Perszeusz délkeleti irányban látható. Az hogy ritkán, az esetleg annak tudható be, hogy a halvány csillagok megfigyelésének nem kedvez az őszi időjárás.
Forrás
szerkesztés
- Zsigmond Győző: Égitestek és néphagyomány, Pallas Akadémia Kiadó, Csikszereda, 1999
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A magyar folklór sem következetes abban, hogy csak csillagászati értelembe vett csillagokat nevezzen annak.
- ↑ Érdekes módon a Mars bolygót a kelet-szibériai, sámánisztikus vallást követő nivhek nevezik Rókacsillagnak. A Nivhek - 4. rész: „Khek un'hr – Mars (»rókacsillag«)”
- ↑ Kozma ... 149. o.
- ↑ Manapság inkább Mirfakként emlegetik
- ↑ Mel 20 - A csillagfelhő Melotte 1915-ös katalógusában szereplő nyilvántartási száma.