Szerkesztővita:SzDóri/archive2006-2
Csak most veszem észre
szerkesztéshogy újra körinkben köszönthetünk. Milyen volt a nyaralás/utazás?--Burumbátor 2006. július 8., 12:27 (CEST)
Köszi, nagyon jól ment minden. Még az idő is kibírta, pedig itthon nagy vihar volt. Lehet, hogy feltöltök néhány képet ide: User:SzDóri/képek. A szavazás látom gyorsan ment, sajnálom hogy nem tudtam reagálni a véleményekre. SzDóri 2006. július 8., 12:35 (CEST)
Az bizony jó lesz. De olyan is lesz közöttük, ahol Te látszódsz? Már csak azér, mer nem árt az emberfiának tudni, kivel áll szembe (vagy halad együtt)... :))))--Burumbátor 2006. július 8., 17:39 (CEST)
- Hát igen, annak én is örülnék. Vagy mondjuk esetleg IWIWen? -- puncsos vitám 2006. július 8., 18:57 (CEST)
Gravitáció bozonokra is
szerkesztésAz alapvető kölcsönhatások szócikk táblázatában a gravitáció szerinted csak a fermionokra hat. Pedig az ált relativitáselméletet éppen a fényelhajlás alapján „igazolták”. Milyen forrásból vetted? (Válasz lehet itt.) -- Árpi (Harp) ✎ 2006. augusztus 2., 11:02 (CEST)
Igazad van, elírtam. (biztos a gyenge kölcsönhatással kevertem) SzDóri 2006. augusztus 5., 18:24 (CEST)
Kiemelt CERN?
szerkesztésA Tennivalók listájából kiszedted a CERN-t, mint kiemeltté tehetőt. Jó lenne, ha lenne, viszont nem az. A szócikkben csillag, és tudtommal nem kapta meg a kiemelt státuszt. Lásd: Vita:CERN#Referálás eredménye -- Árpi (Harp) ✎ 2006. augusztus 21., 11:38 (CEST)
A fizika portalon kiemelt szocikkent szerepel. Vagy en ertek valamit felre?!SzDóri 2006. augusztus 21., 23:25 (CEST)
- Régebbi állapot (kb egy hónapja még így volt): A főoldalra kitett cikkek számítottak kiemeltnek, de nem a portálokéra.
- Mostani állapot: Többet meg lehet szavazni kiemeltnek, de nem mind kerül főoldalra. Wikipédia:Kiemelt szócikkek
- A portál Kiemelt szócikke is olyan néven fut, de az más. Talán át kellene nevezni?
Apró ill. csillagenergia
szerkesztésAhol tényeket írsz a szöveghez, azt ne apró változásnak jelöld. Az apró az elírásokat vagy stilisztikai javításokat jelenti.
Csillagokba nemrég írtál:
Van nálam egy könyv Caouldrons in the Universe (Az univerzum üstjei) amelyet a Nobel-díjas Fowler tanítványai írtak a csillagokbeli energiatermelésről, ott a fúziónak több lépcsőfokát adja meg, H-égés, He-égés, C-égés, ... Si-olvadás (egy vagy kettő lépés kimaradt). Szerintem az általad írt 3 folyamat csak egy kis része az összesnek. Az nem mind H-égés? -- Árpi (Harp) ✎ 2006. augusztus 28., 13:32 (CEST)
Energiatermelés szempontjából ez a három folyamat a legjelentsebb. Függetlenül ettől természetesen rengeteg folyamat létezik, ilyen alapon értelmetlen meghatározni a legfontosabb reakciók számát. Amit fennt írtál azt inkább a nukleonszintézis cikkben kéne kifejteni.
A H-égés a proton-proton ciklust jelenti, a C-égés a CNO-ciklust - tudtommal. A többi reakció alfa-részecskék befogásával megy végbe.
Írtam egy összefoglalót a csillag vitalapjára. SzDóri 2006. augusztus 28., 13:49 (CEST)
...azt a könyvet, amiről írtál, nem ismerem
Most néztem a neutrínó szócikket. Rengeteget szépült mióta nem láttam. Írj, ha szerinted referálásra, kiemelésre kerülhetne. Alaposan átolvasom és megbírálom majd :-)
A könyv: volt szerencsém egy nukleáris asztrofizika tantárgyat felvenni. Ott adták irodalomként. Az amazon.com-on megrendeltettem egy éppen ottan tartózkodó ismerősömmel kb. 2000 Ft-nak megfelelő dollárért, csak sajnos a postázás dupla ennyi volt :-( Jó könyv. Kicsit régi, de az alapok nem sokat változtak. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. augusztus 28., 14:16 (CEST)
Neutrínó: ha kérhetem, akkor inkább most szólj hozzá és tegyél javaslatokat. Most van időm vele foglalkozni. A referálástól azért még messze van.
...ha már a könyveknél tartunk, szerinted honnan érdemes beszerezni ezt: Handbook of nuclear chemistry. A második kötet érdekelne. Ismered?
Ezen az oldalon van róla szó. Ott a Nagy Sándor linkre vagy ide kattintva a honlapjára jutsz, ahol megvan az e-mail címe. Talán válaszol, ha megkérdezed.
Amúgy a pp és a CNO Hidrogén-égés, a három-alfa az Helium-égés. A többi fázisban kevés időt tölt el a csillag (ha egyáltalán van akkora tömege, hogy eltöltsön). Egy 25 naptömegű csillagra alábbi időket írja:
Állomás | Időtartam |
---|---|
Hidrogén-égés | 7·106év |
Hélium-égés | 5·105év |
Szén-égés | 600 év |
Neon-égés | 1 év |
Oxigén-égés | 6 hónap |
Szilícium-égés | 1 nap |
Mag összeomlása | másodpercek |
Core bounce | millisekundumok |
Robbanásszerű-égés | 0,1-10 másodperc |
Az utóbbiakról gondolom azért nem nagyon írnak. A napnál pedig - tudtommal - nem lesznek ilyenek.
Rájöttem, hogy igazad van a CNO-ciklus nem lehet C-égés, mert a C katalizátor, a belőle keletkezett N és O izotópok radioaktívak, ezért visszabomlanak C-12-vé...és ezzel együtt egy héliummag is keletkezik. Amúgy erre a táblázatra én is rákerestem néhány napja (lásd a jegyzeteimet.)Az utolsó három folyamat a táblázatodban talán az s-folyamat lehet. Arról találtál valami infót, hogy a C, Ne, O és Si égés hogy megy végbe? Érdekelne... SzDóri 2006. augusztus 31., 12:39 (CEST)
Szén égése (fúziója)
szerkesztés
- ↑ Claus E. Rolfs – William S. Rodney: Cauldrons in the Cosmos, Nuclear astrophysics, The University of Chicago Press, Chicago and London, 1988
Oxigén égése
szerkesztésÖnmagával hat kölcsön.
Keletkezik: szilícium és szén (továbbá kevés argon, kalcium, még kevesebb klór és potassium? és fel egészen a szkandium közeléig)
Szilícium égése
szerkesztés(...)
UTC
szerkesztésSzia! Kedves csillagász-szakértő, hozzászólnál? Vita:Egyezményes koordinált világidő Köszönöm :) SyP 2006. szeptember 2., 20:23 (CEST)