Sziámi óriásponty
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A sziámi óriásponty (Catlocarpio siamensis) a legnagyobb faj a pontyfélék családjában. Ez a vándorló halfaj eredetileg kizárólag a Mekong, illetve a Chao Phraya folyóban őshonos. Populációja az utóbbi negyven évben erősen megcsappant a túlhalászás és az élőhely szennyezettsége, valamint a szaporodóhelyek zsugorodása, eltűnése miatt.
Catlocarpio siamensis |
---|
![]() |
Természetvédelmi státusz |
Súlyosan veszélyeztetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Rendszertani besorolás |
|
Hivatkozások |
![]() A Wikifajok tartalmaz Catlocarpio siamensis témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Catlocarpio siamensis témájú kategóriát. |
A sziámi óriásponty napjainkra kritikusan veszélyeztetett státuszban van.
Előfordulás és élőhely
szerkesztésA sziámi óriásponty általában a folyók kiöblösödéseiben található, de az év bizonyos szakaszaiban kisebb csatornákba is beúszik, valamint árterekben, elöntött erdőségekben is előfordul. A fiatalabb példányok mocsaras területeken is fellelhetők, és viszonylag könnyen alkalmazkodnak, így tavakban is életben maradnak. Általában párban élnek.
Vándorló faj lévén a folyó más és más szakaszait keresik fel a táplálkozáshoz, illetve a szaporodási időszakban. Ez a lassú mozgású hal algákkal, növényi planktonnal és alkalmanként a parton nővő fák vízbe hulló gyümölcseivel táplálkozik.
Élő állati táplálékot nem fogyaszt, erről legalábbis nincsen feljegyzés.
Megjelenés
szerkesztésA hal feje testéhez képest nagy, bajuszszála az általunk jól ismert ponttyal ellentétben nincs.
A sziámi óriásponty az egyik legnagyobbra nővő édesvízi halfaj. Testhossza akár a 2,5 m-t, súlya pedig a 200 kg-ot is elérheti. Manapság ritkán hallani ilyen nagy példányokról, pedig egyes állítások szerint a túlhalászást megelőzően ennél is nagyobb, 3 m-es és 300 kg-os példányok is a halászok hálójába kerültek.
Manapság ritkán fognak igazán nagyméretű egyedeket, Kambodzsában például 1994 óta nem számoltak be 150 kg-nál nehezebb példányról. A hivatalos világrekord ennél is kisebb, csupán 105 kg-os, ezt Thaiföldön fogták 2019-ben.
Méretben a pontyok családjában talán a himalájai aranyponty, angol nevén golden mahseer veszi fel a versenyt, amely akár 2.5 méteresre is megnő, azonban a sziámi óriáspontyhoz képest ez sokkal áramvonalasabb, vékonyabb testalkatú, így tömege jóval kisebb, maximum 60 kg-ot érhet el.
Természetvédelmi státusz
szerkesztésManapság kevés órásponty éli meg a felnőttkort, vagy múlik ki végelgyengülésben a környezetszennyezés, a gátak, a túlhalászás következtében. A populáció hanyatlásának jó fokmérője a kambodzsai fogási feljegyzés, melyet az elmúlt 60 esztendőben regisztráltak.
1964-ben még több mint 200 tonna került a hálókba, 1980-ban már csak 50 darab, a 2000-es évben pedig mindössze 10. Régebben ez a faj meghatározóan fontos volt a Khone-vízesés alatt élők számára, az 1993 és 1999 között folyt kutatások azonban csupán egyetlen kisméretű egyedet regisztráltak.
A faj következményesen súlyosan veszélyeztetett státuszba került az IUCN Vörös listáján, a Chao Phraya folyóból pedig mára teljesen eltűnt.
2005-ben - némileg kissé későn - a kambodzsai kormányzat királyi rendeletben nyilvánította a fajt nemzeti fajjá, hogy így mentse meg a kihalástól.
2005-re a Vietnami Nemzeti Tenyésztési Központ munkatársainak szerencsére sikerült a fajt mesterséges körülmények között szaporítani, majd 2012-ben a program más központokban is sikeresen zajlott.
2010-ben a Vietnámi Nemzeti Tenyésztési Központ programjának részeként mintegy 50 000 fiatal egyedet engedtek szabadon Vietnámban a Tien folyóban, de a felméréseket követően világossá vált, hogy a megváltozott környezet nem megfelelő a faj számára, alig néhány példány maradt életben és érte el az 1 kg-os tömeget.
A Mekong folyóban még akadnak nagyobb példányok, melyek etetése a kínai újévben minden évben kulturális esemény.
Tenyésztése
szerkesztésManapság, köszönhetően óriási piaci értékének a faj tenyésztése hatalmas üzletággá nőtte ki magát Vietnámban. Két tenyészközpont évente 1 millió ivadékot értékesít halfeldolgozó üzemek és más tenyésztők részére, ahol mesterséges körülmények között évente akár 7-9 kilogrammot is gyarapszik a halak súlya, mielőtt 2-3 éves korukban feldolgoznák őket.
A faj kapitális mérete okán kedvelt a horgászturizmusban is, így halastavakban is számos helyen található belőlük.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Giant barb című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.