Szicíliai arab nyelv
A szicíliai arab nyelv, más néven szikuló-arab nyelv a maghrebi arab Szicílián beszélt változata volt, amit a 14. századig beszéltek a szigeten. Mai leszármazottja a máltai nyelv. A nyelv 9. és a 11. század között aktív volt, mivel Szicíliában önálló arab emirség létezett, ennek bukása után a szicíliai arab is lassú hanyatlásnak indult.
Története
szerkesztésA szicíliai arabról kevés feljegyzés maradt. A 7. és 8. század között a szigetet a tuniszi arabok gyakran megtámadták és fokozatosan okkupálták. 902-ben esett el az utolsó még keresztény (bizánci) kézben levő erőd Taormina. A szigetre sok arab vándorolt be, de megmaradt a görög, újlatin és normann lakosság is. A Szicíliai Emirségben arabok és helyiek nyelvét ugyanúgy használták, ezek a nyelvek kölcsönösen hatottak is egymásra.
A szicíliai arab nyelv az észak-afrikai arab nyelvjárásokból alakult ki, de csak beszélt nyelv volt, habár egy-egy dokumentumot írtak, esetleg írhattak szicíliai arabul is.
A normannok Szicília visszaszerzése után is használtak olykor-olykor arab nyelvet, mert a térségben maradt jelentékeny számban arab lakosság, amely sokáig ragaszkodott iszlám hitéhez, keresztény hitre térítésük és asszimilációjuk nem volt gyors.
A szicíliai arab öröksége és a máltai nyelv
szerkesztésA Málta szigetén beszélt arab a kezdetekkor még tulajdonképpen a szicíliai arab egy nyelvjárása volt. Míg Szicíliában az arabok maradéka beolvadt, Máltán a keresztény hitre tért arabok nyelvüket megőrizték (főként a falvak lakosai), amely így teljesen külön nyelvvé vált és a 19. században az irodalmi nyelv státuszába is belépett (lásd: Arabok Máltán).
A szicíliai arab otthagyta nyomát a szicíliai nyelvben, hatással van még a nápolyi nyelvre és calabriaira is.
Összehasonlítás a máltai és szicíliai arabnak:
| Máltai | Szicíliai arab | Magyar |
|---|---|---|
| Bebbuxu | Babbaluciu | Csiga |
| Ġiebja | Gebbia | Ciszterna |
| Ġunġlien | Giuggiulena | Szezámmag |
| Saqqajja | Saia | Csatorna |
| Kenur | Tanura | Kemence |
| Żaffran | Zaffarana | Sáfrány |
| Zahar | Zagara | Virág |
| Żbib | Zibbibbu | Mazsola |
| Zokk | Zuccu | Fatörzs |
Források
szerkesztés- Agius, D. A. (1996). Siculo Arabic. London: Kegan Paul International. ISBN 0-7103-0497-8.
- Metcalfe, Alex (2003). Muslims and Christian in Norman Sicily. Arabic-speakers and the end of Islam. London and New York: Routledge. ISBN 0-7007-1685-8.
- Johns, Jeremy (2002). Arabic Administration in Norman Sicily. The Royal Diwan. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-81692-0.
