Szimon Fjodorovics Usakov

orosz ikonfestő és grafikus

Szimon Fjodorovics Usakov (oroszul: Симон /Пимен/ Федорович Ушаков; Moszkva, 1626. — Moszkva, 1686. június 25.) orosz ikonfestő és grafikus.

Szimon Fjodorovics Usakov
Született 1626[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14]
Moszkva
Elhunyt 1686 (59-60 évesen)[1][2][3][4][6][7][8][10][11][12][13][14]
Moszkva
Állampolgársága Orosz Cárság
Foglalkozása
  • festőművész
  • iconographer
A Wikimédia Commons tartalmaz Szimon Fjodorovics Usakov témájú médiaállományokat.
A Megváltó arcképe (1658)

MunkásságaSzerkesztés

Stílusát a régi orosz ikonfestő hagyományok, a bizánci elemek és a nyugat-európai festészet stíluselemeinek ötvözése jellemzi. Nagy előrelépés, újítás volt ez a 17. századi Orosz Birodalomban. Az ikonok arcképfestészete kissé közeledett a valóságos portréfestészethez. Usakov tanítványai is lelkesedtek ehhez az élethez közelebbi festési módhoz. Egyházi és világi körökben talált Usakov megértésre és erős ellenérzésekre is. Végül az ő útja győzött, lényegében ő lett az első orosz portréfestő. Az orosz rézkarc- és rézmetszetkészítés kezdete is az ő tevékenységéhez kötődik.

Fjodor Zubov (1615—1689) miniatúrák, ikonok festője és rézmetsző volt Usakov legközvetlenebb munkatársa, Usakov halála után ő lett az utódja, a továbbiakban ő szervezte az egyházi építkezéseket és a templomok díszítését. Usakov ikonfestő és iskolájának[15] tevékenysége szervesen kapcsolódott Nyikon moszkvai pátriárka (1652-1666) egyházi reformjaihoz. Nyikon pátriárka 1666-os lemondatása után is zavartalanul működött Usakov, mert élvezte Alekszej orosz cár és utódainak kegyét.

Kifejezett arcképei a szentekről mintegy azt érzékeltetik, hogy ezeket nem is emberi kéz festette, ennek a kifejezéséhez nagy mesterségbeli tudás kellett, ennek egyik reprezentatív darabja A Megváltó arcképe 1658-ból.

MűveiSzerkesztés

  • Istenanya-ábrázolás Vlagyimirból (Mihály-székesegyház, Moszkva)
  • Angyali üdvözlet (Grúz Istenanya templom, Moszkva)
  • Ikonok (Szentháromság–Szergij-kolostor, Moszkva mellett)

GalériaSzerkesztés

  • A hit szimbóluma (1668)

  • Ikon a Vladimiri Isten anya dicséretére (1668)

  • Mihály Arkangyal legyőzi az ördögöt (1676)

  • Az utolsó vacsora (1685)

  • Szent Macarius[16]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ a b Union List of Artist Names (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b Artcyclopedia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ a b CERL Thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ↑ a b Grove Art Online (angol nyelven), 1998. november 12.
  11. ↑ a b Frick Art Reference Library Artist Files
  12. ↑ a b opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  13. ↑ a b NUKAT
  14. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  15. ↑ Szimon Usakov iskolája (oroszul)
  16. ↑ Szent Macarius, oszk.hu

ForrásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szimon_Fjodorovics_Usakov&oldid=21963202”