Wikipédia

Szlovák kiejtés

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A szlovák nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az [i], [iː] hangok lejegyzésében van.

A magánhangzók szerkesztés

A szlovák magánhangzók a következők:

  elöl képzett
(ajakkerekítés nélküli) 		középen képzett hátul képzett
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
majdnem zárt [i̞] [i̞ː]   [u̞] [u̞ː]
félnyílt [ɛ] [ɛː]   [ɔ] ([ɔː])
nyílt [æ]   [a] [aː]  
kettőshangzók ([au̯]), ([ɛu̯]), [ɪ̯a], [ɪ̯ɛ], [ɪ̯u̞], [ou̯], [ʊ̯ɔ]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Mássalhangzók szerkesztés

A szlovák mássalhangzók a következők:

  Bilabiális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Glottális
Nazális [m] [n]   [ɲ]    
Plozíva zöngétlen [p] [t]   [c] [k]  
zöngés [b] [d]   [ɟ] ([ɡ])  
Affrikáta zöngétlen   [t͡s] [t͡ʃ]      
zöngés   ([d͡z]) ([d͡ʒ])      
Frikatíva zöngétlen ([f]) [s] [ʃ]   [x]  
zöngés [v] [z] [ʒ] [j]   [ɦ]
Pergőhang   [r], [rː]        
Approximáns   [l], [lː]   [ʎ]    

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Az egyes betűk kiejtése szerkesztés

A szlovák nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.

Betű
(kapcsolat) 		Név Helyzet Kiejtés Példák
A a a vagy
á 		  [a] vaky [ˈʋaki̞]
Á á á vagy
dlhé á 		  [aː] vázy [ˈʋaːzi̞]
Ä ä[1] široké e vagy
a s dvoma bodkami vagy
prehlasované á 		  [æ] päť [pæc]
   au[2]     [aʊ̯] auto [ˈaʊ̯tɔ]
B b bé szó végén [p] cíb [t͡si̞ːp]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt drobček [ˈdrɔpt͡ʃɛk]
máskor [b] ryba [ˈri̞ba]
C c cé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d͡z] falcgróf [ˈfald͡zɡrɔːf]
máskor [t͡s] cena [ˈt͡sɛna]
Č č čé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d͡ʒ] liečba [ˈʎɪ̯ɛd͡ʒba]
máskor [t͡ʃ] článok [ˈt͡ʃlaːnɔk]
D d dé szó végén [t] sled [slɛt]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt brdce [ˈbr̩t.t͡sɛ]
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ɟ] bodec [ˈbɔɟɛt͡s]
e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban [d] diktatúra [ˈdi̞ktaˌtu̞ːra]
máskor radok [ˈradɔk]
Ď ď ďé vagy
mäkké dé 		szó végén [c] šeď [ʃɛc]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt buďto [ˈbu̞ctɔ]
máskor [ɟ] dážď [daːʒɟ]
Dz dz[3] dzé szó végén [t͡s] mosadz [ˈmɔsat͡s]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt hrádzka [ˈɦraːt͡ska]
máskor [d͡z] bryndza [ˈbri̞nd͡za]
Dž dž[2] džé szó végén [t͡ʃ] bridž [bri̞t͡ʃ]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt lodžský [ˈlɔt͡ʃski̞ː]
máskor [d͡ʒ] džús [d͡ʒu̞ːs]
E e e vagy
é 		  [ɛ][4] deň [ɟɛɲ]
É é[5] é vagy
dlhé é 		  [ɛː][6] atlét [ˈatlɛːt]
   eu[2] [ɛʊ̯] Európa [ˈɛʊ̯rɔːpa]
F f ef b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ʋ] korfbal [ˈkɔrʋbal]
máskor [f] facka [ˈfat͡ska]
G g[2] gé szó végén [k] biľag [ˈbi̞ʎak]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt glgček [ˈɡl̩kt͡ʃɛk]
máskor [ɡ] algebra [ˈalɡɛbra]
H h há szó végén [x] vrh [ʋrx]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt kníhtlač [ˈkɲi̞ːxtlat͡ʃ]
máskor [ɦ] alkohol [ˈalkɔɦɔl]
Ch ch chá b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɣ] vrchhlava [ˈʋr̩ɣɦlaʋa]
máskor [x] dych [di̞x]
I i[7] i vagy
í vagy
mäkké i vagy
jota 		szláv eredetű szavakban a, e, u előtt [ɪ̯][4][8] kvietok [ˈkʋɪ̯ɛtɔk]
magánhangzók előtt nem szláv eredetű szavakban [i̞j][9] história [ˈɦi̞stɔːri̞ja]
máskor [i̞][10] slovenčina [ˈslɔʋɛnt͡ʃi̞na]
Í í[7] í vagy
dlhé í 		[i̞ː][4] blízky [ˈbli̞ːski̞]
J j jé [j] dej [ɟɛj]
K k ká b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɡ] jakby [ˈjaɡbi̞]
máskor [k] právnik [ˈpraːʋɲi̞k]
L l el magánhangzót nem tartalmazó szótagban [l̩] plný [ˈpl̩ni̞ː]
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ʎ] babulienka [ˈbabu̞ʎɪ̯ɛŋka]
máskor [l] guláš [ˈɡu̞laːʃ]
Ĺ ĺ[11] dlhé el   [l̩ː] mĺkvy [ˈml̩ːkʋi̞]
Ľ ľ eľ vagy
mäkké el 		  [ʎ] koľko [ˈkɔʎkɔ]
M m em f, v, w előtt [ɱ] symfonik [ˈsi̞ɱfɔˌni̞k]
máskor [m] sedem [ˈsɛɟɛm]
N n en k, g, q előtt [ŋ] brnkať [ˈbr̩ŋkac]
p, f, m, p, v előtt [m] hanba [ˈhamba]
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ɲ] parník [ˈparɲi̞ːk]
e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban [n] vulkanit [ˈʋu̞lkaˌni̞t]
máskor písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]
Ň ň eň vagy
mäkké en 		  [ɲ] oheň [ˈɔɦɛɲ]
O o o   [ɔ] jako [ˈjakɔ]
Ó ó[2] ó vagy
dlouhé ó 		  [ɔː] móda [ˈmɔːda]
Ô ô[12] ô   [ʊ̯ɔ] babôčka [ˈbabʊ̯ɔt͡ʃka]
   ou[13]     [ɔʊ̯] nad Bebravou [ˈnadbɛbraʋɔʊ̯]
P p pé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [b] krepdešín [ˈkrɛbdɛˌʃi̞ːn]
máskor [p] písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]
Q q[14] kvé   [k] / [kʋ][15] tequila [ˈtɛki̞ˌla]
tuttiquanti [ˈtu̞tːi̞kʋanti̞]
R r er magánhangzót nem tartalmazó szótagban [r̩] srdce [ˈsr̩t.t͡sɛ]
máskor [r] originál [ˈɔri̞ɡi̞naːl]
Ŕ ŕ [16] dlhé er   [r̩ː] bŕľať sa [ˈbr̩ːʎacsa]
S s es b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [z] prosba [ˈprɔzba]
máskor [s] prosím [ˈprosiːm]
Š š eš b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ʒ] vŕšba [ˈʋr̩ːʒba]
máskor [ʃ] arašid [ˈaraʃi̞t]
T t té b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d] futbal [ˈfu̞dbal]
máskor [t] tvrdý [ˈtʋr̩di̞ː]
Ť ť ťé vagy
mäkké té 		b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɟ] päťbojár [ˈpæɟbɔjaːr]
máskor [c] oťapiť [ˈɔcapi̞c]
U u u   [u̞] titul [ˈti̞tu̞l]
Ú ú ú vagy
dlouhé ú 		  [u̞ː] anúria [ˈanu̞ːri̞ja]
V v vé vagy
jednoduché vé 		c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt [f] výborovka [ˈʋi̞ːbɔrɔka]
b, d, dz, dž, ď, g, h, j, v, z, ž előtt előtt [v] stavba [ˈstavba]
szótag végén magánhangzó után, de nem n és ň előtt [ʊ̯] aktív [ˈakti̞ːʊ̯]
kravský [ˈkraʊ̯ski̞ː]
máskor [ʋ] krv [kr̩ʋ]
W w[17] dvojté vé   [ʋ] / [ʊ̯][18] watt [ˈvat]
bowle [bɔʊ̯l]
X x[2] iks szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt [gz] exekútor [ˈɛgzɛku̞ːtɔr]
máskor [ks] bisexuál [ˈbi̞sɛksu̞.aːl]
Y y[19] ypsilon vagy
tvrdé y 		  [i̞][20] blyšťať sa [ˈbli̞ʃcacsɛ]
Ý ý[19] dlhé ypsilon   [i̞ː][20] bodrý [ˈbɔdri̞ː]
Z z zé vagy
zet 		szó végén [s] aniz [ˈani̞s]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt rozpad [ˈrɔspat]
máskor [z] fazuľka [ˈfazu̞ʎka]
Ž ž žé vagy
žet 		szó végén [ʃ] kríž [kri̞ːʃ]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt bezcenný [ˈbɛst͡sɛnːi̞ː]
máskor [ʒ] zmrzlina [ˈzmr̩zʎi̞na]

Megjegyzések szerkesztés

  • A közbeszédben az ä betűt ugyanúgy ejtik, mint az e-t ([ɛ]).
  • A déli, Ipoly menti területeken, a magyar nyelv hatására az é és ó betűket a magyarhoz hasonlóan, zártan ejtik ([eː], [oː]), ugyanitt az a kiejtése is magyaros [ɒ] lehet.
  • Szláv eredetű szavakban nem állhat č, ď, j, ľ, ň, ť, š, ž betűk után é és ú betű, helyettük az ie és iu betűkapcsolatokat használják. Idegen szavakra ez a szabály természetesen nem vonatkozik.
  • A d, l, n, t betűket nem ejtjük lágyan idegen eredetű szavakban (telefón → [ˈtɛlɛfɔːn]; alanyesetű hímnemű melléknevek és határozók többes számában (tí odvážni mladí muži → [ti̞ː ˈɔdvaːʒni̞ ˈmladi̞ː ˈmu̞ʒi̞]); melléknévi végződésekben a hosszúsági szabály (egy szóban csak egy hosszú hang lehet) miatt röviddé váló e előtt (zelené stromy [ˈzɛʎɛnɛː ˈstrɔmi̞] → krásne stromy [ˈkraːsnɛ ˈstrɔmi̞]); valamint a következő szavakban: ten (az) → [tɛn], jeden (egy) → [ˈjɛdɛn], vtedy (akkor) → [ˈftɛdi̞], teraz (most) → [ˈtɛras]. Ezen szabályok miatt léteznek azonos alakú, de különböző kiejtésű és jelentésű szavak is: krásne → [ˈkraːsnɛ] szép és [ˈkraːsɲɛ] szépen.
  • A ď, ľ, ň, ť betűk után nem állhat e, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, l, n, t + e, i, í kapcsolatokat használnak.
  • A dz és dž betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő.
  • Egy szóban csak egy hosszú hang lehet (hosszúnak számítanak a kettőshangzók is ebből a szempontból), ez alól csak néhány kivétel akad. Ez a szabály érvényes a ragozott alakokra is, pl: ženám de súdim.
  • Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre [i̞] és [i̞ː], azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, l, n, t betűket, így kiejtésük [ɟ], [ʎ], [ɲ], [c] lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo[ˈkilɔ].
  • Az r kiejtése a mindennapi beszédben [ɾ]-re változik.
  • A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő szlovák hangokkal ejtik: café [ˈkafɛː]; copyright [ˈkɔpi̞rajt]; know-how [ˈnɔʊ̯ˌɦaʊ̯]; röntgen [ˈrœndɡɛn].
  • A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: vzchopiť sa [ˈfsxɔpi̞cˌsa].

A hangsúly szerkesztés

A szlovák szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: najkrajší [ˈnajkrajʃiː]. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: najzelenejší [ˈnajzɛlɛˌɲɛjʃiː].

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy [ˈdɔpraˌɦi].

Nyelvjárások szerkesztés

  • A keleti nyelvjárásokban nem különböztetik meg a hosszú hangokat a rövidektől, így helyesírástól függetlenül minden magánhangzót röviden ejtenek. Itt a hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, mint a lengyelben.
  • A nyugati nyelvjárásokban az ľ kiejtése megegyezik az l-ével ([l]), az ň-é az n-ével ([n]): kráľ [kraːl], neviem [ˈnɛvɪ̯ɛm]. Itt gyakran nem tartják be a hosszúságszabályt (csak egy hosszú hang lehet egy szóban) és a standard nyelvben álló rövid hangok helyett is hosszút ejtenek: biely [ˈbɪ̯ɛli̞ː].

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Csak b, m, p, v betűk után állhat.
  2. ↑ a b c d e f Csak idegen eredetű szavakban fordulhat elő.
  3. ↑ Szó elején a betű saját nevén kívül csak két szláv eredetű szóban található meg: dzekať és dziny. Idegen eredetű és hangutánzó szavakban megtalálható szó elején is.
  4. ↑ a b c Meglágyítja az előtte álló d, l, n, t hangokat.
  5. ↑ Csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulhat elő, kivéve a dcéra szót és a melléknévi végződéseket.
  6. ↑ Az e-vel ellentétben sohasem lágyítja meg az előtte álló d, l, n, t hangokat!
  7. ↑ a b Csak b, c, č, d, dz, dž, f, j, l, m, n, p, s, š, t, v, z, ž után állhat.
  8. ↑ Mindig kettőshangzót alkot!
  9. ↑ Nem lágyítja meg az előtte álló 'd, l, n, t'-t és kettőshangzót sem alkot.
  10. ↑ Szláv eredetű szavakban meglágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t, idegen eredetű szavakban nem.
  11. ↑ Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az l betűvel váltakozik.
  12. ↑ A német helyesírási szabályok megengedik helyette az uo írásmódot is, de ezt nem szokták alkalmazni.
  13. ↑ Csak ragozási végződésben található meg szláv eredetű szavakban. Meg nem honosodott idegen szavakban előfordulhat más helyzetben is.
  14. ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
  15. ↑ Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kʋ]-vel ejtik.
  16. ↑ Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az r betűvel váltakozik.
  17. ↑ Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
  18. ↑ Általában [ʋ]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
  19. ↑ a b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
  20. ↑ a b Nem lágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t.

Források szerkesztés

  • Adriana Hanulíková – Silke Hamann: Illustration of the IPA – Slovak. (angolul) Journal of the International Phonetic Association, XL. évf. 3. sz. (2010) 373–378. o. doi Hozzáférés: 2018. augusztus 20.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szlovák_kiejtés&oldid=27042345”