Főmenü megnyitása

A szlovák nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az [ɪ], [iː] hangok lejegyzésében van.

A magánhangzókSzerkesztés

A szlovák magánhangzók a következők:

  elöl képzett
(ajakkerekítés nélküli)
középen képzett hátul képzett
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
majdnem zárt [i̞] [i̞ː]   [u̞] [u̞ː]
félnyílt [ɛ] [ɛː]   [ɔ] ([ɔː])
nyílt [æ]   [a] [aː]  
kettőshangzók ([au̯]), ([ɛu̯]), [ɪ̯a], [ɪ̯ɛ], [ɪ̯u̞], [ou̯], [ʊ̯ɔ]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

MássalhangzókSzerkesztés

A szlovák mássalhangzók a következők:

  Bilabiális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Glottális
Nazális [m] [n]   [ɲ]    
Plozíva zöngétlen [p] [t]   [c] [k]  
zöngés [b] [d]   [ɟ] ([ɡ])  
Affrikáta zöngétlen   [t͡s] [t͡ʃ]      
zöngés   ([d͡z]) ([d͡ʒ])      
Frikatíva zöngétlen ([f]) [s] [ʃ]   [x]  
zöngés [v] [z] [ʒ] [j]   [ɦ]
Pergőhang   [r], [rː]        
Approximáns   [l], [lː]   [ʎ]    

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Az egyes betűk kiejtéseSzerkesztés

A szlovák nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.

Betű
(kapcsolat)
Név Helyzet Kiejtés Példák
A a a vagy
á
  [a] vaky [ˈʋaki̞]
Á á á vagy
dlhé á
  [aː] vázy [ˈʋaːzi̞]
Ä ä[1] široké e vagy
a s dvoma bodkami vagy
prehlasované á
  [æ] päť [pæc]
   au[2]     [aʊ̯] auto [ˈaʊ̯tɔ]
B b szó végén [p] cíb [t͡si̞ːp]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt drobček [ˈdrɔpt͡ʃɛk]
máskor [b] ryba [ˈri̞ba]
C c b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d͡z] falcgróf [ˈfald͡zɡrɔːf]
máskor [t͡s] cena [ˈt͡sɛna]
Č č čé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d͡ʒ] liečba [ˈʎɪ̯ɛd͡ʒba]
máskor [t͡ʃ] článok [ˈt͡ʃlaːnɔk]
D d szó végén [t] sled [slɛt]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt brdce [ˈbr̩t.t͡sɛ]
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ɟ] bodec [ˈbɔɟɛt͡s]
e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban [d] diktatúra [ˈdi̞ktaˌtu̞ːra]
máskor radok [ˈradɔk]
Ď ď ďé vagy
mäkké dé
szó végén [c] šeď [ʃɛc]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt buďto [ˈbu̞ctɔ]
máskor [ɟ] dážď [daːʒɟ]
Dz dz[3] dzé szó végén [t͡s] mosadz [ˈmɔsat͡s]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt hrádzka [ˈɦraːt͡ska]
máskor [d͡z] bryndza [ˈbri̞nd͡za]
Dž dž[2] džé szó végén [t͡ʃ] bridž [bri̞t͡ʃ]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt lodžský [ˈlɔt͡ʃski̞ː]
máskor [d͡ʒ] džús [d͡ʒu̞ːs]
E e e vagy
é
  [ɛ][4] deň [ɟɛɲ]
É é[5] é vagy
dlhé é
  [ɛː][6] atlét [ˈatlɛːt]
   eu[2] [ɛʊ̯] Európa [ˈɛʊ̯rɔːpa]
F f ef b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ʋ] korfbal [ˈkɔrʋbal]
máskor [f] facka [ˈfat͡ska]
G g[2] szó végén [k] biľag [ˈbi̞ʎak]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt glgček [ˈɡl̩kt͡ʃɛk]
máskor [ɡ] algebra [ˈalɡɛbra]
H h szó végén [x] vrh [ʋrx]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt kníhtlač [ˈkɲi̞ːxtlat͡ʃ]
máskor [ɦ] alkohol [ˈalkɔɦɔl]
Ch ch chá b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɣ] vrchhlava [ˈʋr̩ɣɦlaʋa]
máskor [x] dych [di̞x]
I i[7] i vagy
í vagy
mäkké i vagy
jota
szláv eredetű szavakban a, e, u előtt [ɪ̯][4][8] kvietok [ˈkʋɪ̯ɛtɔk]
magánhangzók előtt nem szláv eredetű szavakban [i̞j][9] história [ˈɦi̞stɔːri̞ja]
máskor [i̞][10] slovenčina [ˈslɔʋɛnt͡ʃi̞na]
Í í[7] í vagy
dlhé í
[i̞ː][4] blízky [ˈbli̞ːski̞]
J j [j] dej [ɟɛj]
K k b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɡ] jakby [ˈjaɡbi̞]
máskor [k] právnik [ˈpraːʋɲi̞k]
L l el magánhangzót nem tartalmazó szótagban [l̩] plný [ˈpl̩ni̞ː]
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ʎ] babulienka [ˈbabu̞ʎɪ̯ɛŋka]
máskor [l] guláš [ˈɡu̞laːʃ]
Ĺ ĺ[11] dlhé el   [l̩ː] mĺkvy [ˈml̩ːkʋi̞]
Ľ ľ vagy
mäkké el
  [ʎ] koľko [ˈkɔʎkɔ]
M m em f, v, w előtt [ɱ] symfonik [ˈsi̞ɱfɔˌni̞k]
máskor [m] sedem [ˈsɛɟɛm]
N n en k, g, q előtt [ŋ] brnkať [ˈbr̩ŋkac]
p, f, m, p, v előtt [m] hanba [ˈhamba]
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ɲ] parník [ˈparɲi̞ːk]
e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban [n] vulkanit [ˈʋu̞lkaˌni̞t]
máskor písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]
Ň ň vagy
mäkké en
  [ɲ] oheň [ˈɔɦɛɲ]
O o o   [ɔ] jako [ˈjakɔ]
Ó ó[2] ó vagy
dlouhé ó
  [ɔː] móda [ˈmɔːda]
Ô ô[12] ô   [ʊ̯ɔ] babôčka [ˈbabʊ̯ɔt͡ʃka]
   ou[13]     [ɔʊ̯] nad Bebravou [ˈnadbɛbraʋɔʊ̯]
P p b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [b] krepdešín [ˈkrɛbdɛˌʃi̞ːn]
máskor [p] písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ]
Q q[14] kvé   [k] / [kʋ][15] tequila [ˈtɛki̞ˌla]
tuttiquanti [ˈtu̞tːi̞kʋanti̞]
R r er magánhangzót nem tartalmazó szótagban [r̩] srdce [ˈsr̩t.t͡sɛ]
máskor [r] originál [ˈɔri̞ɡi̞naːl]
Ŕ ŕ [16] dlhé er   [r̩ː] bŕľať sa [ˈbr̩ːʎacsa]
S s es b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [z] prosba [ˈprɔzba]
máskor [s] prosím [ˈprosiːm]
Š š b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ʒ] vŕšba [ˈʋr̩ːʒba]
máskor [ʃ] arašid [ˈaraʃi̞t]
T t b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d] futbal [ˈfu̞dbal]
máskor [t] tvrdý [ˈtʋr̩di̞ː]
Ť ť ťé vagy
mäkké té
b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɟ] päťbojár [ˈpæɟbɔjaːr]
máskor [c] oťapiť [ˈɔcapi̞c]
U u u   [u̞] titul [ˈti̞tu̞l]
Ú ú ú vagy
dlouhé ú
  [u̞ː] anúria [ˈanu̞ːri̞ja]
V v vagy
jednoduché vé
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt [f] výborovka [ˈʋi̞ːbɔrɔka]
b, d, dz, dž, ď, g, h, j, v, z, ž előtt előtt [v] stavba [ˈstavba]
szótag végén magánhangzó után, de nem n és ň előtt [ʊ̯] aktív [ˈakti̞ːʊ̯]
kravský [ˈkraʊ̯ski̞ː]
máskor [ʋ] krv [kr̩ʋ]
W w[17] dvojté vé   [ʋ] / [ʊ̯][18] watt [ˈvat]
bowle [bɔʊ̯l]
X x[2] iks szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt [gz] exekútor [ˈɛgzɛku̞ːtɔr]
máskor [ks] bisexuál [ˈbi̞sɛksu̞.aːl]
Y y[19] ypsilon vagy
tvrdé y
  [i̞][20] blyšťať sa [ˈbli̞ʃcacsɛ]
Ý ý[19] dlhé ypsilon   [i̞ː][20] bodrý [ˈbɔdri̞ː]
Z z vagy
zet
szó végén [s] aniz [ˈani̞s]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt rozpad [ˈrɔspat]
máskor [z] fazuľka [ˈfazu̞ʎka]
Ž ž žé vagy
žet
szó végén [ʃ] kríž [kri̞ːʃ]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt bezcenný [ˈbɛst͡sɛnːi̞ː]
máskor [ʒ] zmrzlina [ˈzmr̩zʎi̞na]

MegjegyzésekSzerkesztés

  • A közbeszédben az ä betűt ugyanúgy ejtik, mint az e-t ([ɛ]).
  • A déli, Ipoly menti területeken, a magyar nyelv hatására az é és ó betűket a magyarhoz hasonlóan, zártan ejtik ([eː], [oː]), ugyanitt az a kiejtése is magyaros [ɒ] lehet.
  • Szláv eredetű szavakban nem állhat č, ď, j, ľ, ň, ť, š, ž betűk után é és ú betű, helyettük az ie és iu betűkapcsolatokat használják. Idegen szavakra ez a szabály természetesen nem vonatkozik.
  • A d, l, n, t betűket nem ejtjük lágyan idegen eredetű szavakban (telefón[ˈtɛlɛfɔːn]; alanyesetű hímnemű melléknevek és határozók többes számában (tí odvážni mladí muži[ti̞ː ˈɔdvaːʒni̞ ˈmladi̞ː ˈmu̞ʒi̞]); melléknévi végződésekben a hosszúsági szabály (egy szóban csak egy hosszú hang lehet) miatt röviddé váló e előtt (zelené stromy [ˈzɛʎɛnɛː ˈstrɔmi̞]krásne stromy [ˈkraːsnɛ ˈstrɔmi̞]); valamint a következő szavakban: ten (az)[tɛn], jeden (egy)[ˈjɛdɛn], vtedy (akkor)[ˈftɛdi̞], teraz (most)[ˈtɛras]. Ezen szabályok miatt léteznek azonos alakú, de különböző kiejtésű és jelentésű szavak is: krásne[ˈkraːsnɛ] szép és [ˈkraːsɲɛ] szépen.
  • A ď, ľ, ň, ť betűk után nem állhat e, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, l, n, t + e, i, í kapcsolatokat használnak.
  • A dz és betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő.
  • Egy szóban csak egy hosszú hang lehet (hosszúnak számítanak a kettőshangzók is ebből a szempontból), ez alól csak néhány kivétel akad. Ez a szabály érvényes a ragozott alakokra is, pl: ženám de súdim.
  • Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre [i̞] és [i̞ː], azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, l, n, t betűket, így kiejtésük [ɟ], [ʎ], [ɲ], [c] lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo[ˈkɪlo].
  • Az r kiejtése a mindennapi beszédben [ɾ]-re változik.
  • A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő szlovák hangokkal ejtik: café [ˈkafɛː]; copyright [ˈkɔpi̞rajt]; know-how [ˈnɔʊ̯ˌɦaʊ̯]; röntgen [ˈrœndɡɛn].
  • A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: vzchopiť sa [ˈfsxɔpi̞cˌsa].

A hangsúlySzerkesztés

A szlovák szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: nejkrásnější[ˈnɛjkraːsˌɲɛjʃiː]. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: nejzelenější[ˈnɛjzɛlɛˌɲɛjʃiː].

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy [ˈdopraˌɦɪ].

NyelvjárásokSzerkesztés

  • A keleti nyelvjárásokban nem különböztetik meg a hosszú hangokat a rövidektől, így helyesírástól függetlenül minden magánhangzót röviden ejtenek. Itt a hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, mint a lengyelben.
  • A nyugati nyelvjárásokban az ľ kiejtése megegyezik az l-ével ([l]), az ň-é az n-ével ([n]): kráľ [kraːl], neviem [ˈnɛvɪ̯ɛm]. Itt gyakran nem tartják be a hosszúságszabályt (csak egy hosszú hang lehet egy szóban) és a standard nyelvben álló rövid hangok helyett is hosszút ejtenek: biely [ˈbɪ̯ɛli̞ː].

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csak b, m, p, v betűk után állhat.
  2. a b c d e f Csak idegen eredetű szavakban fordulhat elő.
  3. Szó elején a betű saját nevén kívül csak két szláv eredetű szóban található meg: dzekať és dziny. Idegen eredetű és hangutánzó szavakban megtalálható szó elején is.
  4. a b c Meglágyítja az előtte álló d, l, n, t hangokat.
  5. Csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulhat elő, kivéve a dcéra szót és a melléknévi végződéseket.
  6. Az e-vel ellentétben sohasem lágyítja meg az előtte álló d, l, n, t hangokat!
  7. a b Csak b, c, č, d, dz, dž, f, j, l, m, n, p, s, š, t, v, z, ž után állhat.
  8. Mindig kettőshangzót alkot!
  9. Nem lágyítja meg az előtte álló 'd, l, n, t'-t és kettőshangzót sem alkot.
  10. Szláv eredetű szavakban meglágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t, idegen eredetű szavakban nem.
  11. Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az l betűvel váltakozik.
  12. A német helyesírási szabályok megengedik helyette az uo írásmódot is, de ezt nem szokták alkalmazni.
  13. Csak ragozási végződésben található meg szláv eredetű szavakban. Meg nem honosodott idegen szavakban előfordulhat más helyzetben is.
  14. Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
  15. Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kʋ]-vel ejtik.
  16. Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az r betűvel váltakozik.
  17. Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
  18. Általában [ʋ]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
  19. a b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
  20. a b Nem lágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t.

ForrásokSzerkesztés

  • Adriana Hanulíková – Silke Hamann: Illustration of the IPA – Slovak. (angolul) Journal of the International Phonetic Association, XL. évf. 3. sz. (2010) 373–378. o. doi Hozzáférés: 2018. aug. 20.