Szuha Reka vára

várhely Horvátországban

Szuha Reka egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Szentgyörgyvárhoz tartozó Sirova Katalena település területén.

Szuha Reka
Ország Horvátország
Mai településSirova Katalena

Épültismeretlen
Elhagyták16. század
(lerombolták)
Állapotaterepalakzatok
Típusasíkvidéki
Építőanyagafa
Elhelyezkedése
Szuha Reka (Horvátország)
Szuha Reka
Szuha Reka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 57′ 24″, k. h. 17° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 24″, k. h. 17° 03′ 40″

Sirova Katalena falu templomától délre, azon a termékeny síkságon, melyet Grmulicának neveznek, egy nagyméretű település nyomai vehetők észre. Ennek a közepén bizonyosan egy kör alakú, kettős, de az is lehet, hogy hármas árokkal körülvett erődítmény állt. A várnak azonban manapság már csak az alig kivehető maradványai figyelhetők meg.[1]

Története

szerkesztés

A Katalena elnevezés, mely ma falunévként a Sirova mellett a Suha előtagot is viseli újabb képződmény. Lehetséges, hogy a magyar Katalin névből, vagy a Szent Katalin kápolna nevéből származik. A település ősi neve a Szuha Reka[2] volt, amit először Mosinhe várának (a mai Šandrovac) határleírásánál „Zuha Reka” alakban említettek meg. Ezt 1293-ban Musinai Henrik bán ajándékozta Kristóf fiainak, Péter és Iván ispánoknak. Ennek birtoknak a határai ma is létező dűlőnevek mellett húzódtak. Ilyen dűlőnevek a Meglich, a mai Maglenči, valamint a Katalena, mely akkoriban a Mušinjiakhoz tartozott. Szuha Reka birtokosa ekkor Belus bán fia István volt.[1] A falu régi a nevét gyorsan elfelejtették, a település elpusztult és csak 1581-ben kezdték említeni Katalenaként. Ez a falu is, mint a közeli falvak a török kiűzése után, 1700 körül kezdett újratelepülni. 1789-ig a kloštar podravski plébánia része volt, majd Maksimilijan Vrhovac püspök az akkor kozarevaci plébániához csatolta és ma is ennek a filiája. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Az 1860-as esztendőben 33 portája és 360 lakosa volt.

A vár mai állapota

szerkesztés

A várból mára már csak alig kivehető maradványok láthatók. A szántások során 15. századi cseréptöredékeket találtak. Innen keletebbre, a vasútvonal közelében, egy magaslat található, mely bizonyosan valamilyen őrtorony, vagy hasonló maradványa. A völgytől északra haladt el egykor a murvából épített római út.[1]

  1. a b c Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  2. A szuha reka száraz, vagy kiszáradt folyót jelent