A szupercellás zivatar konvektív vihar mély és tartós mezociklonnal.

Jellemzője szerkesztés

 
Szupercellás zivatar Mexikóban
 
A szupercellákat legkönnyebben a peremfelhőjükről és/vagy a falfelhőjükről ismerhetjük fel

Erős (15 m/s vagy annál erősebb 0–6 km-es) szélnyírás. Nagy labilitás. Ritkán fordul elő. Gyakran okoz heves eseményeket („károkozó” szél, „nagyméretű” jég vagy tornádó). Mezociklont tartalmaz. Ha tornádó alakul ki belőle, azt mezociklonális tornádónak nevezzük. A mezociklonális tornádók Magyarországon ritkábban fordulnak elő, mint a nem mezociklonális tornádók, de erősebbek is.

Mezociklon szerkesztés

Forgó feláramlás és az ehhez kapcsolódó alacsony légnyomású, frontális jellegű struktúra. Mély: vertikálisan folytonos forgás, amely a vihar legalább 1/3-ad részére kiterjed. Tartós: legalább annyi ideig fennáll, ameddig egy légrész a felhőalaptól a felhőtetőig eljut. Ez a folyamat kb. 10-20 percig tart.

Típusai szerkesztés

  • HP (high precipitation) szupercella (a hátoldali leáramlásában (RFD-ben) több a csapadék).
  • LP (low precipitation) szupercella (a hátoldali leáramlásában (RFD-ben) kevesebb a csapadék).
  • Klasszikus szupercella.
  • Mini szupercella (kisebbek a „hagyományos” szupercellákhoz képest).
  • Ciklikus szupercella (bedöglik a mezociklon és létrejön egy újabb mezociklon).

Tölcsérképződés, „tiszta rés” szerkesztés

Amikor a hátoldali leáramlás (RFD) rátekeredik a mezociklonra, akkor jelenik meg az ún. „tiszta rés”. Ez már komoly esélyt nyújthat tölcsérek (tubák, tornádók) kialakulására. Ha a 0–1 km-es szélnyírás eléri vagy meghaladja a 10 m/s-ot, az már kedvező szélnyírást nyújthat akár tornádó kialakulására is. A „tiszta rés” megjelenése után már nincs sok hátra (5-10 perc), hogy a felhőtölcsér létrejöjjön, de előfordulhat, hogy ez a várva várt esemény elmarad.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés