Tárgyiasítás

emberek vagy állatok tárgyként való kezelése

A társadalomfilozófia területén a tárgyiasítás vagy objektifikáció (objectification) az a jelenség, amikor egy személyt, esetleg egy állatot[1] tárgyként kezelnek. A dehumanizáció – más személyek az emberi méltóságtól való megfosztása – kategóriájába tartozik. Alesetei közé tartozik a szexuális tárgyiasítás, a másik embernek a szexuális vágy tárgyaként való kezelése, valamint az öntárgyiasítás. A marxizmus a társas kapcsolatok tárgyiasítását reifikáció (eldologiasodás) címmel tárgyalja.

MeghatározásokSzerkesztés

Martha Nussbaum filozófus szerint akkor beszélhetünk egy személy tárgyiasításáról, ha a következő jellemzők közül egy vagy több alkalmazható rá:[2]

  1. Instrumentalizálás – a személyt valaki saját céljai puszta eszközének tekinti
  2. Az autonómia megtagadása – a személy úgy kezelik, mintha nem lenne saját autonóm akarata, döntésképessége vagy önrendelkezése
  3. Tehetetlenség (inertness) – a személyt úgy kezelik, mint aki nem rendelkezik cselekvőképességgel
  4. Helyettesíthetőség (fungibility) – a személyt más tárgyakkal felcserélhetőként kezelik
  5. Bánthatóság (violability) – a személyre úgy tekintenek, mint akinek nincsenek határai, amiket tisztelni kell, hanem megengedhető a bántása, összetörése ("as something that it is permissible to break up, smash, break into.")
  6. Birtokolhatóság – a személyre vagyontárgyként tekintenek, ami birtokolható, adható-vehető
  7. A szubjektum tagadása (denial of subjectivity) – a személyre úgy tekintenek, mint akinek nem szükséges foglalkozni az érzéseivel vagy élményeivel

Rae Langton a Sexual Solipsism: Philosophical Essays on Pornography and Objectification c. művében három új jellemzőt javasolt hozzáadni Nussbaum listájához:[3]

  1. A testre történő redukció – úgy tekintik a személyt, mint aki azonos a fizikai testével vagy testrészeivel;
  2. Megjelenésre történő redukció – a személyt elsősorban aszerint kezeli, hogy hogy néz ki, vagy milyen érzékszervi benyomást kelt;
  3. Elhallgattatás – a személyt úgy tekintik, mint aki néma, önálló megszólalásra képtelen.

ÉrvekSzerkesztés

Nussbaum úgy találta, hogy az emberek a tárgyiasítás-felfogása túlságosan leegyszerűsítő, emiatt nem szolgálhat olyan normatív elgondolásként, ami alapján a nők szexualizációjának erkölcsi implikációit ki lehetne értékelni. Ezért projektjének célja az volt, hogy letisztázza a tárgyiasítás koncepcióját annak 7 aspektusa alapján és megkülönböztesse a különböző, jótékony és ártalmas formáit a szexualitással kapcsolatos körülmények között.[4] Nussbaum érvelése szerint a tárgyiasítás témája nem csak a szexualitás hosszasan tárgyalt témakörében fontos, hanem a kapitalizmus és rabszolgatartás marxista nézeteiben is. Nussbaum szerint az objektifikáció nem minden körülmények között eredendően negatív, és nem feltétlenül jelenik meg minden esetben, amikor a hét tulajdonság egyike megjelenik.[5]

Immanuel Kant úgy gondolta, hogy a szexuális vágyakozás olyan hajtóerő, ami szükségszerűen tárgyiasít. Amikor az ember szexuális vágya felébred, késztetést érez arra, hogy a másik személyt befogadja és elnyelje szexuális kielégülése érdekében. Szexuális vágyunk az autonómia tagadásaként manifesztálódik, melyben elő akarjuk írni, hogy a másik személy hogyan viselkedjen, a saját kielégülésünk biztosítása érdekében. A szubjektum tagadása is, amikor felhagy a másik gondolatai vagy érzései iránti érdeklődéssel a saját kielégülés elérését szem előtt tartva. A szexuális vágy olyan akut és erőteljes, hogy kiűzi a mások jóllétével kapcsolatos gondolatokat és elkezdjük a másikat testrészei összességére redukálni. A szexuális tárgyiasítás Kantnál a szexualitás olyan általános jellemzője, amiben mindkét fél részt vesz mind tárgyiasítóként, mind szexuális tárgyként.[6]

Catherine Mackinnon és Andrea Dworkin magukévá teszik Kant elgondolását a szex eredendően tárgyiasító voltáról, de elvetik azt a gondolatot, hogy mindkét fél egyszerre lenne tárgyiasító és tárgyiasított. Náluk a férfiak és nők tárgyiasítása aszimmetrikus. A férfiak, illetve a nők szexualitásának kifejeződése nagyobb társadalmi-kulturális kontextusban képzelhető el, amelyben a férfiak és nők közti hatalmi viszonyok egyenlőtlenek. A férfiak domináns módon, a nők tárgyiasításával fejezik ki szexualitásukat, míg a nők alárendelt módon fejezik ki szexualitásukat, miközben tárgyiasítják őket, vagy akár öntárgyiasítás által. Ezért a nők sebezhetőbbek a a bánthatóság, a szubjektumtól és autonómiától megfosztás tekintetében. Nussbaum érvei szerint fontos a férfi és női szexualitás makroperspektívába való helyezése, azonban Mackinnon és Dworkin nem veszik figyelembe a morálisan ugyanolyan fontos személyes történeteket és pszichológiákat[7]

Feminista tárgyiasításelméletSzerkesztés

A Barbara Fredrickson és Tomi-Ann Roberts által javasolt tárgyiasításelmélet szerint egy lány vagy nő tárgyiasítása végül nagyobb mérvű szorongáshoz, feszélyezettséghez (self-awareness) vezet. Feltehetőleg a nők gyors ütemben internalizálják a társadalom által kijelölt státuszukat és a végeredményt úgy tekintik, mintha mindig is így látták volna magukat.

Fredrickson és Roberts érvei szerint a nők tárgyiasítása bizonyos mértékig a nők mentális egészségére is kihathat.[8] A társadalmi perspektíva a női testre kényszerítése a test folyamatos monitorozásához, kényszeres étkezési szokásokhoz vezethet, ami végül szégyenérzetet vagy szorongást okoz. Fredrickson és Roberts azt állítják, hogy a new wave-feministák és tudósok befolyása a női testet szociokulturális perspektívába helyezte. Ez egyrészt a test perspektívájának új dimenzióját nyitotta meg, másrészt viszont túl kevés hangsúlyt helyezett a női test szociokulturális mellett biológiai létezésmódjára. Szerintük nem szabadna, hogy az egyik nézőpont háttérbe szorítsa a másikat, hiszen a kettő kombinált hatása hozta létre a testkép mögötti társadalmi konstrukciót.

A tárgyiasítás elmélete megpróbálkozik a női test szociokulturális elemzése mögötti általános elgondolás továbbvitelével a nők és gender pszichológiájának irányába. Ahogy Fredrickson és Roberts írják: „Ezekben az élményekben talán az a legalapvetőbb és legáthatóbb, ahogy a tudatosság megszakad, aminek eredményeként a lányok és nők közül számosan internalizálják a kultúrában megtalálható tárgyiasítási szokásokat és rendszeresen figyelemmel kísérik a testük külső megjelenését.”[8]

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Objectification című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Arluke, Arnold (1988). „Sacrificial Symbolism in Animal Experimentation: Object or Pet?”. Anthrozoös: A Multidisciplinary Journal of the Interactions of People and Animals 2 (2), 98–117. o. DOI:10.2752/089279389787058091. (Hozzáférés ideje: 2016. február 2.)  
  2. Nussbaum, Martha (1995). „Objectification”. Philosophy & Public Affairs 24 (4), 249–291. o. DOI:10.1111/j.1088-4963.1995.tb00032.x. (Hozzáférés ideje: 2013. december 1.)  
  3. Sexual Solipsism: Philosophical Essays on Pornography and Objectification, 1st Edition. Oxford: Oxford University Press, 228–229. o. (2009. február 15.). ISBN 978-0199551453 
  4. Nussbaum, Martha (1995). „Objectification”. Philosophy & Public Affairs 24 (4), 251–254. o. DOI:10.1111/j.1088-4963.1995.tb00032.x. (Hozzáférés ideje: 2013. december 1.)  
  5. Nussbaum, Martha C. (1985. október 16.). „Objectification”. Philosophy & Public Affairs 24 (4), 279–83. o.  
  6. (2007. augusztus 1.) „Sexual Objectification”. From Kant to Contemporary Feminism 6 (3), 49–68. o. DOI:10.1057/palgrave.cpt.9300282.  
  7. Nussbaum, Martha (1995). „Objectification”. Philosophy & Public Affairs 24 (4), 289–314. o. DOI:10.1111/j.1088-4963.1995.tb00032.x. (Hozzáférés ideje: 2013. december 1.)  
  8. a b Fredrickson, B. L., & Roberts, T. A. (1997). Objectification theory: Toward understanding women's lived experiences and mental health risks. Psychology of women quarterly, 21(2), 173-206.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés