Társadalmi jóléti függvény

A jóléti közgazdaságtanban a társadalmi jóléti függvény olyan függvény, amely a társadalom állapotait (a társadalom különböző teljes leírásai) kevésbé kívánatosnak, kívánatosabbnak vagy közömbösnek minősíti minden lehetséges társadalmi állampolgár esetében. A függvény bemenetei tartalmaznak minden olyan változót, amelyről úgy gondolják, hogy befolyásolja a társadalom jólétét.[1] A társadalomban élő személyek jóléti mérőszámait inputként használva a szociális jóléti függvény formailag individualista. A szociális jóléti függvény iránymutatást adhat a kormánynak az optimális jövedelemelosztás eléréséhez.[2]

A társadalmi jóléti függvény analóg a közömbösségi görbe – költségvetési korlát egyénre vonatkozó fogyasztói elméletével, azzal a különbséggel, hogy a társadalmi jóléti függvény a társadalomban minden egyén preferenciáinak vagy megítélésének leképezése ahol az inputok az egyes termékek elfogyasztott mennyisége helyett az egyes egyének jóléte az eredmény pedig a társadalom kollektív jólétének mérőszáma.

A társadalmi jóléti függvénynek két fő egymástól elkülönülő, de egymással összefüggő típusa van:

  • A Bergson–Samuelson társadalmi jóléti függvény a jólétet az egyéni preferenciák vagy jóléti rangsorok adott halmaza szerint veszi figyelembe.
  • Egy Arrow társadalmi jóléti függvény a jólétet az egyéni preferenciák különböző lehetséges halmazai és a függvényt korlátozó, észszerűnek tűnő axiómák között veszi figyelembe.[3]

Bergson–Samuelson társadalmi jóléti függvény szerkesztés

Abram Bergson egy 1938-as cikkében bemutatta a szociális jóléti függvényt . A cél az volt, hogy "pontos formában kifejtsék a maximális gazdasági jólét feltételeinek levezetéséhez szükséges értékítéleteket", amelyeket korábbi írók, köztük Marshall és Pigou, Pareto és Barone és Lerner fogalmaztak meg. A függvény valós értékű és differenciálható volt, és a társadalom egészének jólétét volt hivatott leírni. A függvény argumentumai között szerepelt a különböző megtermelt és elfogyasztott áruk mennyisége, valamint a különböző áruk előállításához felhasznált erőforrások mennyisége, beleértve a munkaerőt is.

Szükséges feltételek, hogy a függvény maximális értékénél:

  • A jólét marginális „dollárértéke” minden egyén és minden áru esetében egyenlő
  • Minden egyes "dollár értékű" munka marginális "nem jóléte" egyenlő az egyes munkaerő-szállítók által megtermelt árucikkekkel
  • Az egyes erőforrás-egységek „dollár” határköltsége megegyezik az egyes áruk határérték-termelékenységével.

Bergson megmutatta, hogy a jóléti közgazdaságtan hogyan írhatja le a gazdasági hatékonyságot annak ellenére, hogy mellőzi az interperszonálisan összehasonlítható kardinális hasznosságot, amelynek implicit értékítéleteket tartalmazhat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Amartya K. Sen, 1970 [1984], Collective Choice and Social Welfare, ch. 3, "Collective Rationality." p. 33, and ch. 3*, "Social Welfare Functions." Description. Archiválva 2011. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Tresch, Richard W.. Public Sector Economics. 175 Fifth Avenue, New York, NY 10010: PALGRAVE MACMILLAN, 67. o. (2008). ISBN 978-0-230-52223-7 
  3. Prasanta K. Pattanaik, 2008. "social welfare function," The New Palgrave Dictionary of Economics, 2nd Edition. Abstract.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Social welfare function című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.