Törpe mandula

növényfaj
(Törpemandula szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. augusztus 30.

A törpe mandula (Amygdalus nana (syn. Prunus tenella)) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 0.5-1 méter magas cserjefaj. Kelet-Szibériától Nyugat-Ázsián keresztül Alsó-Ausztriáig terjedt el. Dísznövényként máshol is ültetik.

Törpe mandula
Virágzó törpe mandula
Virágzó törpe mandula
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Faj: P. tenella
Tudományos név
Prunus tenella
(L.) Batsch
Szinonimák
  • Amygdalus nana L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe mandula témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe mandula témájú médiaállományokat és Törpe mandula témájú kategóriát.

Jellemzők

szerkesztés

Vékony, felálló hosszú hajtásain a lombfakadással egyidőben fejlődnek a virágai. A levelek hosszúkás-lándzsásak, 2.5–6 cm hosszúak, nyélbe keskenyedők. A szirmok hosszúkásak, élénk rózsaszínűek, bimbós állapotban pirosak. Termése ehető, 2 centiméteres egymagvú csontár, amelyet sűrű, molyhos burok fed. Gyökérsarjak útján vegetatívan könnyen szaporodik, ezért helyenként több tíz méter hosszú, kefesűrű állományt is képes létrehozni. Magjai és hajtásai mérgezőek. . Lombfakadás előtt, március-áprilisban virágzik.

Löszfalak, pusztafüves lejtők, pusztai cserjések, tölgyesek szegélye. A dombvidéki övben, száraz, lombos cserjésekben, szőlőhegyeken, lágyszárúakban gazdag szárazgyepekben él. Kelet-Szibériától Magyarországig elterjedt, Alsó-Ausztriában is előfordul.

  • Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 80–81. o. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 12 6  

További információk

szerkesztés