Tā moko

A tā moko egy tartós új-zélandi maori test- és arcdíszítő eljárás. Abban különbözik a tetoválástól, hogy a bőr egy uhi nevű eszközzel (egyfajta vésőszerű tárggyal) felmetszve, nem pedig szurkálással. Ez a módszer barázdákat hagy a bőrön, nem pedig olyan simaságot, mint a tetoválás.

Maori főnök, a 18. század vége felé

A maorik ezt a módszert kelet-polinéziai őshazájukból hozták magukkal, és hasonló a más polinéz vidékeken használt jelölésekhez. Az európaik érkezése előtt azok a maorik, akik nem rendelkeztek tā mokóval, az azt jelentette, hogy alacsonyabb társadalmi státuszuk van. A mokó megszerzése emellett egy jelentős lépés is volt a gyerekkor és a felnőttkor határán, így számos rituálé is tartozott hozzá. A társadalmi állás mellett egy másik oka is volt a viselésének: a nők sokkal szebbnek tartották a tā mokót viselő férfiakat. A férfiak általában az arcukra, farukra (raperape) és a combjukra (puhoro) kaptak mokót. A nők az ajkukra (kauae) vagy az állukra kaptak mokót. Más testrészek, ahova kerülhetett még mokó: a nők háta, homloka, fara, combja, nyaka, valamint a férfiak háta, hasa és lábfeje.

Maori Moko, 1908

Források

• Hiroa, Te Rangi (Sir Peter Buck)(1974). The Coming of the Maori. Second Edition. First Published 1949. Wellington:
• Jahnke, Robert and Huia Tomlins Jahnke, ‘The politics of Māori image and design’, Pukenga Korero (Raumati (Summer) 2003), vol. 7, no. 1, pp. 5–31.
• King, M., and M. Friedlander, Moko: Māori Tattooing in the 20th Century, (1992) 2nd ed., Auckland: David Bateman.
• Robley, Major-General, Moko, or Māori Tattooing, (1896) digital edition from New Zealand Electronic Text Centre
• Nikora, Linda Waimarie, Mohi Rua and Ngahuia Te Awekotuku, 'Wearing Moko: Māori Facial Marking in Today's World', in Nicholas Thomas, Anna Cole and Bronwen Douglas (eds.), Tattoo. Bodies, Art and Exchange in the Pacific and the West, London: Reacktion Books, pp. 191–204.

Mokó 1870-ből

• Te Awekotuku, Ng., ‘More than Skin Deep’, in Elazar Barkan and Ronald Bush (eds.), Claiming the Stone: Naming the Bones: Cultural Property and the Negotiation of National and Ethnic Identity (2002) Los Angeles: Getty Press, pp. 243–254.
• Te Awekotuku, Ng, ‘Tā Moko: Māori Tattoo’, Goldie, (1997) exhibition catalogue, Auckland: ACAG and David Bateman, pp. 108–114.

További információk

• Ta Moko A website about Māori body art
• Ta Moko Another website about Māori body art
• Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa Online Resources on Moko
• Images relating to moko from the collection of the Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa
• Links from Māori arts site
• New Zealand Electronic Text Centre collection on Ta Moko, mokamokai, Horatio Robley and his art. A bibliography provides further links to other online resources.