Főmenü megnyitása

A tőzegorchidea vagy fiókás tőzegorchidea (Hammarbya paludosa) a kosborfélék családjába tartozó, tőzeglápokon előforduló, nehezen megtalálható növényfaj.

Infobox info icon.svg
Tőzegorchidea
Malaxis paludosa — Flora Batava — Volume v9.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liiopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Nemzetség: Hammarbya
Faj: H. paludosa
Tudományos név
Hammarbya paludosa
(L) Kuntze
Szinonimák
  • Malaxis paludosa
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tőzegorchidea témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tőzegorchidea témájú médiaállományokat és Tőzegorchidea témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A tőzegorchidea apró, nehezen észrevehető növény, amely többnyire megbújik a nála magasabb sás vagy a fűszálak között. Magassága általában 4–8 cm között, ritkán 15 cm-re is megnőhet. Rizómája függőleges, amely együtt növekszik az aljzatul szolgáló tőzegmoharéteg vastagodásával. Valódi gyökerei nincsenek, a tápanyagokat a rizómájába beépülő gombafonalak révén szerzi be. Sárgászöld, szögletes szára és 2-3 (ritkán 4) tőlevele egy borsónyi álgumóból sarjad, amely a tőzeg vastagodásával minden évben újranő. A levelek megnyúlt ellipszis alakúak, húsosak, halványzöld vagy sárgászöld színűek. Szélük és csúcsuk befelé göngyölődik. A száron további 1-3 apró, pikkelyszerű szárlevél nő, csúcsukon 7-35 db apró sarjhagymácska fejlődik.

Július-augusztusban virágzik. Virágzata 1,5–6 cm magas kalászszerű fürt, amely akár 25 apró, zöldesfehér virágot is tartalmazhat. Az egyes virágok 2 mm szélesek és 4 mm magasak, három csésze- és három sziromlevelük van; utóbbiak egyike mézajakká módosult. A csészelevelek közül kettő ferdén felfelé, egy lefelé áll, míg a két keskeny sziromlevél oldalra, a rövid és háromszögletű, sötétzöld mézajak pedig felfelé álló helyzetben van. Érdekesség, hogy a legtöbb orchideafaj esetében a virág szára 180°-ban elfordul, így az eredetileg felfelé álló mézajak lefelé kerül. A tőzegáfonyánál egy újabb csavarodással összességében 360°-os eltérés következik be, vagyis a mézajak ismét felfelé áll.[1]

Termése tojásdad, 4-5 mm hosszú és 2-2,3 mm széles toktermés, amelyben kb. 1500 apró mag fejlődik.

Elterjedése és élőhelyeSzerkesztés

A tőzegorchidea az északi féltekén fordul elő, elsősorban Európában Skandináviától az Alpokig és a Kárpátokig. Dél-Szibériában is megtalálható, kelet felé egészen Szahalinig és Japánig terjed. Észak-Amerikában Alaszkától Kanada Ontario tartományáig, dél felé az USA Minnesota államáig hatol.[2] (Codes)[3] A mocsarak lecsapolásával és a tőzeg kitermelésével jelentősen visszaszorult. Magyarországon egyetlen helyről, a Csaroda melletti tőzeglápról ismert. Az 1820-as években leírták a Hanságból is, ottani élőhelye azóta megsemmisült.

Mocsarakban, elsősorban tőzeglápokon él, ahol környezete lassú, de állandó vízáramlásnak van kitéve. A savanyú talajt részesíti előnyben, de szükség esetén elviseli a meszesebb környezetet is. Hazai élőhelyén a víz kémhatását pH 4-5,9 közöttinek mérték. Nedvesség- és fényigényes növény. Többnyire a tőzegen nő, de előfordulhat a talajon is a sás és fű között. Egész élettartama alatt nagy jelentősége van a gombáktól szerzett tápanyagoknak. A gombafonalak nem csak a gyökerek, hanem az álgumóközeli levelek tövében is megfigyelhetőek. Nem minden évben hajt ki, franciaországi mérések szerint 7-20-szoros különbségek is lehetnek az egyedszámban a különböző években. A virágzó tövek aránya 33-63% (átlagosan 50%).

Hajtásai júniusban jelennek meg. Július második felében és augusztusban nyílik. Különböző apró legyek és szúnyogok (gombaszúnyogok, gyászszúnyogok stb.) porozzák be. A megtermékenyülési arány alacsoní, 0-36% közötti. A magok szeptember közepére érnek be. A növény vegetatívan is szaporodik a leveleken (ritkán az álgumókon is) fejlődő apró sarjhagymái révén.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Leginkábbb élőhelyeinek visszaszorulása, kiszátadása vagy szukcessziója fenyegeti. Magyarországon egyetlen állománya található, összesen néhány tíz egyeddel; a kipusztulás fenyegeti. 1996 óta fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hammarbya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés