Tűzmanócska
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Tűzmanócska vagy A tűzönifjult apóka (Das junggeglühte Männlein) a Grimm testvérek által gyűjtött tündérmese. A Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és családi mesék) című antológiában jelent meg 1812-ben. Magyar mesefilmekben is feldolgozták. A Simsala Grimm német televíziós rajzfilmsorozat 1. évadában a 11. rész A tűzmanó (Rumpelstilzchen).[1]
| Tűzmanócska | |
 | |
| A főhös kissé vicces és furcsa figurája | |
| Szerző | Grimm testvérek |
| Eredeti cím | Rumpelstilzchen |
| Ország |
 Németország |
| Nyelv | német |
| Téma | egy molnárlányból lett királylány története |
| Műfaj | népmese |
| Kapcsolódó film | Rumpelstilzchen, bábfilm, 78 perc, NSZK, 1955 |
| Kiadás | |
| Kiadó | Hueber |
| Kiadás dátuma | 1812 |
| Média típusa | könyv |
| ISBN | 978-319-311-673-4 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzmanócska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| A történet 6 fő része | |
_1812_I_253.jpg) | |
| A dicsekvő | |
| A cím azt a dicsekvő molnárt emeli ki, aki miatt a lánya slamasztikába került, és mindezt csak azért, mert a molnár olyat akart mondani a királynak, hogy az tetsszen neki. | |
| Az első próba | |
| Az első próba alatt azt a részt értjük, amikor a lányt először zárják be egy kamrába, mondván, hogy szőjön szalmából aranyat, ha nem akar másnap meghalni. Ekkor találkozott Tűzmanócskával, aki a nyaklánca ellenében aranyat szőtt. | |
| A második próba | |
| A második próba alatt azt a részt értjük, amikor a lányt másodszor zárják be egy kamrába, mondván, hogy szőjön szalmából aranyat, ha kedves az élete. Ekkor újra találkozott Tűzmanócskával, aki a gyűrűje ellenében újra aranyat szőtt. | |
| A harmadik próba, egyben nagy lehetőség | |
| A harmadik próba alatt azt a részt értjük, amikor a lányt harmadszor zárják be egy kamrába, mondván, hogy szőjön szalmából aranyat, ha kedves az élete. Azonban "most sem babra ment a játék", ugyanis most azt ajánlotta fel a király, hogyha újra sikerül a leánynak aranyat fonni, feleségül veszi. Ekkor újra előbukkant Tűzmanócska, aki már most nem kapott semmit sem, mert a kislánynak semmije sem maradt. De az emberke újra aranyat font, de ezért súlyos árat kért; oda kellett adni neki a lány első gyermekét, amennyiben királynő lesz. A törpe elősegítette tervét azzal, hogy megint szőtt. |
Tűzmanócska (népmese)Szerkesztés
Egy szegény molnárlány csodával határos története azt mutatja be, miképp lett egy dicsekvő molnár lányából egy manócska segítségével királynő, s miként vág vissza az emberke. A történet sok csodás elemet tartalmaz, például szalmából arany szövése.
KeletkezéseSzerkesztés
A mű keletkezését leginkább a korai feljegyzések által magyarázhatjuk. A Grimm testvérek kézzel írt feljegyzései és az eredeti változatai 1810-re datálhatók, amely időponttól még messzemenőbbnek tűnik. A manó Rumpelstilz, egy félelmetes lény megnevezése volt, aki hasonlított egy koboldfélére.
