A T–38 Talon az Amerikai Légierő elsődleges szuperszonikus kiképző repülőgépe, melyet az F–5 könnyű vadászrepülőgép kétüléses változatából fejlesztettek ki, a T–33 Shooting Star leváltására az 1950-es évek végén. Azóta több ország légiereje is hadrendbe állította, napjainkban is szolgálatban állnak. 1974 és 1981 között a Légierő Thunderbirds műrepülő csapata is ezen a típuson repült.

T–38 Talon
Az Egyesült Államok Légierejének T–38A gyakorló repülőgépe
Az Egyesült Államok Légierejének T–38A gyakorló repülőgépe

Funkciókiképző repülőgép
GyártóNorthrop
Gyártási darabszám1187

Személyzet2 fő
Szolgálatba állítás1961. március 17.
Méretek
Hossz14,13 m
Fesztáv7,70 m
Magasság3,92 m
Hajtómű
Hajtómű2 db General Electric J85 G2–5A
Tolóerő2×9,1/17,1 kN (száraz/utánégetős)
Repülési jellemzők
Max. sebességMach 1,25
Hatótávolság1835 km
Legnagyobb repülési magasság15 200 m
Emelkedőképesség170,7 m/s
A Wikimédia Commons tartalmaz T–38 Talon témájú médiaállományokat.

Az USAF-nál a haladók kiképzése során 105 órát kell a típuson eltölteni. Számos NATO-ország pilótáit is az USAF-nál T–38-on képeznek ki. A gép még megtalálható Törökországban, Portugáliában, Németországban, Tajvanon és Dél-Koreában. A NASA-nál, a Thompson- és Boeing-gyáraknál is repülik a típust.

Források szerkesztés