A tartalékvilágítás olyan világítás, amely akkor lép működésbe, amikor a normál világítás tápellátása meghibásodik. A tartalékvilágítás lehet biztonsági világítás és helyettesítő világítás.[1] Célja, hogy lehetővé tegye az épület (objektum), valamint a hely vagy a helyiség biztonságos elhagyását, illetve biztosítsa a biztonságos leállítást vagy az üzem kikapcsolását, esetleg a használ technológiától függően tovább folytathassák a működést a veszély elhárítás érdekében, ezen felül megelőzze a pánik kialakulását. Fogalomkörébe tartozik a köznyelvben és szabályozókból meghonosodott fogalmak, mint a „szükségvilágítás”, a „biztonsági világítás”, a „kijáratmutató világítás, irányfény” vagy a „átmeneti fény vagy világítás” és „őrvilágítás.”

A tartalékvilágítás felosztása és értelmezése (MSZ EN 1838:2014)

Egyértelműsítés és értelmezés

szerkesztés
 
A tartalékvilágítás nemzetközi értelmezése

A tartalékvilágítás az alkalmazott világítástechnika fogalomkörébe tartozik.[2] Az MSZ EN 1838:2014 előtti magyar nyelvű szabvány hasonlóan a Világítástechnikai lexikonban meghatározottakhoz, a biztonsági világítás a „tartalékvilágítás” fogalmából indul ki, ami eltér az eredeti nemzetközi fogalomkörtől és értelmezéstől, ahol a vészvilágítás körébe sorolja a vészhelyzeti körülmények során, az akadályok leküzdésére telepített fényforrásokat, amely a vészvilágítást a funkciójuk alapján két nagy ágra osztja fel, a biztonsági világításra és a tartalékvilágításra.[3]

Az átmeneti világítás üzemi általános világítás részeként és azzal együtt bekapcsolhatóan került létesítésre, akkor ha az üzemi általános világítás feszültségletörésre érzékeny, hosszú újragyújtási idejű lámpákkal készült. Ennek az átmeneti világításnak a veszélyes helyeket, a belső közlekedési útvonalakat, a belső és/vagy külső lépcsőket és a kijáratokat kell kiegészítő módon megvilágítania, rövid újragyújtási idejű fényforrásokkal.

Az őrvilágítás személy- és vagyonvédelmi célokat szolgált. Létesítéséről esetenként döntöttek. Az átmeneti világítást is lehetett erre a célra használni, ekkor az üzemi általános világítástól függetlenül kapcsolhatóan kellett kialakítani.

Amikor a tartalékvilágítás biztonsági világítás, akkor a cél annak biztosítása, hogy lehetővé tegye a hely vagy helyiség biztonságos elhagyását az üzemi tápellátás kiesése esetén.

A helyettesítő világítás szintén a normál világítás tápellátásának kiesésekor lép működésbe, de nem a biztonsági világítás része. A helyettesítő világítás lehetővé teszi a szokásos tevékenység változatlan elvégzését.

Tartalékvilágítás követelményei és használata

szerkesztés

A tartalékvilágítás alkalmazásához műszaki követelményeket figyelembe kell venni és be kell tartani. A biztonsági vagy pánik kialakulásának elkerülése érdekében nagyobb világítási teljesítmény is alkalmazható.[3]

Azokon a munkahelyeken, ahol a biztonsági vagy pánik kialakulásának elkerülése érdekében nagyobb világítási teljesítmény szükséges, ott a szigorúbb nemzeti előírásban, vállalati szabványban rögzített szint az irányadó. Az életvédelem szempontjából három területre osztható fel, úgymint:

A nemzeti szabványosításáról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján kiadott MSZ EN 1838 szabvány alkalmazása a törvény 6.§ értelmében önkéntes,[4] azonban alkalmazása esetén megfelel az európai jogszabálynak megfelelő magyar jogszabálynak, tehát az eszerint létesített rendszer megfelel az európai előírásoknak.

Az életvédelem szempontjából három területre osztható fel, úgymint:

  1. kiürítési útvonalon teljesülendő vagy;
  2. veszélyes munkahelyek, illetve;
  3. pánikelleni világítás minimum követelménye

Hivatkozások

szerkesztés

MSZ EN 1838:2014 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás

  1. Kft, M.-12/B: MSZ HD 1838: Alkalmazott világítástechnika – Tartalékvilágítás (magyar nyelven). www.villanylap.hu. (Hozzáférés: 2024. július 13.)
  2. MSZ EN 1838 Alkalmazott világítástechnika – Tartalékvilágítás
  3. a b Jasztrab Péter János: [www.http://hadmernok.hu/152_01_jasztrabpj.pdf MINIMÁLIS LÁTÁSI KÖVETELMÉNYEK VÉSZHELYZETEKBEN, AVAGY A BIZTONSÁGI VILÁGÍTÁS]. Hadmérnök, 2015. december. (Hozzáférés: 2024. július 13.)
  4. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról