Településtudomány

A településtudomány – a Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi Akadémiai Bizottságának meghatározása szerint – az a tudomány, amely az egyes településeknek (településszórványok, tanyaközpontok, falvak, városok), a velük szoros kölcsönhatásban álló területeknek (környékeik) és a nagyobb összetett település-egységeknek (agglomerációk, régiók) egyfelől rendeltetése és működése, másfelől térbeli kialakítása, fejlesztése és megjelenése közötti összefüggésekre vonatkozó ismereteket kialakítja és rendszerezi.

A településtudományok általános jellemzői

A településtudományok közös jellemzője, hogy alapjául kell szolgáljanak a városok és falvak tervezésének, fejlesztésének. A magyar fogalom sajátossága az angol "urban studies"-zal szemben, hogy nem különíti el a városokkal és az azokon kívüli, rurális területekkel való foglalkozást. Általános sajátosság továbbá, hogy a tudományok fejlődésével, a specializáció fokozódásával a településtudományokhoz tartozó tudományágak is változnak, és egyre több tudomány alakítja ki a területi folyamatokkal, a települések alakulásával, fejlődésével, folyamatainak vizsgálatával és elemzésével foglalkozó ágazatait. Közös jellemzője a településtudományoknak a folyamatok térbelisége, területhez kapcsolódása, és ennek kapcsán a gyakori multidiszciplinaritás, a többféle megközelítés integrációja.

A fogalom részletezése

A településtudományokat régebben két fő területre bontották,

• a településrendezés és
• a településgazdaság (gazdálkodás)

ágazataira. Ma inkább a fenntartható fejlődés pillérei szerinti csoportosításban

• társadalmi,
• gazdasági és
• fizikai környezeti

megközelítésű tudományágakról beszélhetünk, úgy, hogy szinte minden, a fenti szakterületekkel összefüggő tudományágnak megvan a településekkel foglalkozó ágazata. A településtudományok részét képezik az urbanisztikának, de céljuk és módszereik alapján lényegesen különböznek a települések tervezésétől, fejlesztésétől, bár eredményeiknek felhasználhatónak kell lenniük az utóbbi, szintén az urbanisztika részét képező tevékenységek gyakorlásában, módszertani fejlesztésében. A településtudományok – más fiatal tudományterületekhez hasonló – sajátossága, hogy az alapkutatások gyakran nem különíthetők el határozottan az alkalmazott kutatásoktól, az egyes, céljukat tekintve inkább alkalmazott kutatásnak számító munkák gyakran az alapkutatások tárát gyarapítják. Jellemzője továbbá, hogy a közigazgatás, irányítás rendszerének változásait követve változnak a kutatási területek súlypontjai is.

A településtudományokhoz tartozó tudományterületek

A településtudományok tárháza folyamatosan változik, jellemzően bővül, így véglegese listát rögzíteni a hozzátartozó tudományágakról nem lehet. Jellemzően ide sorolt tudományágak pl. a következők:

• településelmélet,
• településföldrajz,
• településtörténet,
• településszociológia,
• településtervezés,
• településmarketing
• településgazdaság,
• településgazdálkodás,
• stb.

• építészettudomány
• közlekedéstudomány
• környezettudomány

Források

• KSH Ter. Stat. Főosztály: Térgazdasági és területi statisztikai fogalmak – Budapest, Statisztikai Kiadó V. 1972.
• Szerk. biz.: Területi és települési fogalmak értelmezése – 1995. MTA Állam és Jogtudományi Intézet: (Bartke I. Brenner J. Kőszegfalvi Gy. Valér É.) – A BM. Településfejl. és Lakásügyi Főo. megbízásából: Vitaanyag (Belügymin. irattár, és KT_Archív _VeML).
• Amin, A.; Graham, S.: The ordinary city. In: Transactions of the Institute of British Geographers, Volume 22, Number 4, December 1997, pp. 411-429(19), Publisher: Royal Geographical Society: PDF-Datei; 180,4 kb
• Bartetzky, Arnold/Schalenberg, Marc Hg.: "Urban Planning and the Pursuit of Happiness, European Variations on a Universal Theme", JOVIS Verlag 2009, ISBN 978-3-86859-020-3
• Barthes, Roland: L'empire des signes Paris 1970.
• Bielanska, Yolanta/Biren, Torsten u.a. Hg.: "(urban potentials) Konzepte und Handlungen Rotterdam Salzburg Wroclaw Budapest Dresden", JOVIS Verlag Berlin 2009, ISBN 978-3-939633-81-5
• Castells, Manuel: La question urbaine 1972
• Granasztói Pál: Építészet és urbanisztika. Akadémiai K. Budapest. 1973.
• Choay, Francoise: The modern city. Planning in the 19th Century. New York, 1969
• Granasztói Pál: Töprengések a tudományról. Valóság. Budapest, 1968.
• Lefebvre, Henri: La révolution urbaine, in der Reihe Collection Idées, Editions Gallimard, Paris 1970 (deutsch: Die Revolution der Städte, München 1972)
• Paetzold, Heinz: Köln u. Berlin 1963.
• Perényi Imre: A településtudomány szerepe a városok fejlődésében. Magyar Tudomány. Budapest. 1970.
• Vöckler, Kai: Prishtina is Everywhere. Turbo-Urbanismus als Resultat einer Krise. Parthas, Berlin 2008 ISBN 978-3-86601-904-1
• Wirth, Louis: Urbanism As A Way of Life. In: American Journal of Sociology 44, 1938, S. 1-24 (deutsch: Urbanität als Lebensform. In: Herlyn, U. (Hrsg.): Stadt und Sozialstruktur. München 1974, S. 42-66