Thamürisz a görög mitológiában Philammon és Argiopé nimfa fia. Trák énekes, aki annyira büszke volt tehetségére, hogy versenyre hívta ki a múzsákat. A versenyt elvesztette, ezért a múzsák megvakították, és megfosztották költői tehetségétől, és a kitharajáték képességétől.[1]

A történetet elbeszéli Euripidész a Rhészuszban, szerepel az Apollodórosznak tulajdonított Bibliothékában, és az Iliasz kommentárjaiban. Ezek tovább részletezik a történetet, amiben Thamürisz azzal az igénnyel lépett fel, hogy együtt hálhasson minden múzsával (az egyik változat szerint), vagy hogy feleségül vehesse az egyiküket (a másik változat szerint), és hogy még a halála után is megbüntették ezért. A történet azt mutatja be, hogy a költői tehetséget, mint isteni adományt, az istenek vissza is vehetik.[2]

Diodórosz szerint Linosznak, a mitikus énekesnek három tanítványa volt: Héraklész, Thamürisz, Orpheusz, ami bele is illik a kronológiába.[3] Az idősebb Plinius szerint Thamürisz találta fel a dór stílust, és az énekkíséret nélküli kitharajátékot.[4]Plutarkhosz egy elveszett eposzt is tulajdonít neki, a Titanomakhiát.

Azt is mondják, hogy ő volt az első férfi, akinek férfi szeretője volt. Ezt a szeretőjét Hüakinthosznak hívták.[5]

Timarete görög festőt szintén nevezték Thamürisznek. Egy thébait is így hívtak, akit Aktor ölt meg.

Az Antarktiszhoz tartozó Anvers-szigeti Thamürisz gleccsert erről az énekesről nevezték el.[6]

Források szerkesztés

  1. Iliasz 2.594-600.
  2. Apollodorus, Library 1.3.3; Scholia on the Iliad 2.595. See Dalby, Andrew (2006), Rediscovering Homer, New York, London: Norton, ISBN 0393057887, p. 96.
  3. Diodorus Siculus, 3.67.
  4. Pliny. Natural History, 7.207.
  5. Apollodorus. Library, 1.3.3.
  6. Composite Gazetteer of Antarctica: Thamyris Glacier.