Tihamér havasalföldi fejedelem
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tihamér[1][2] vagy Tihomir (románul: Thocomer, latinul: Tochomerius) a korai Havasalföld első uralkodói közé tartózott, tevékenységéről nagyon kevés adat maradt fenn. Valószínűleg Bărbat utódja valamint I. Basarab apja volt, legalábbis így szerepelt Károly Róbert magyar király egyik dokumentumában.
Tihamér | |
Havasalföldi fejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1290 – 1310 | |
Elődje | Bărbat |
Utódja | I. Basarab |
Életrajzi adatok | |
Elhunyt | 1310 |
Gyermekei | I. Basarab |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tihomir Mongke Temur, az Arany Horda kánjának fia, Batu kán dédunokája volt, tatár származásúnak vélik, míg több történész kunnak tartja, akárcsak fiát Basarabot, de mongol csoportok keveredtek kunokkal már a 13. század óta, így alakultak ki a krími tatárok is. Ha viszont Tihomir tényleg Temur fia, akkor ő és Basarab vajda Dzsingisz kán leszármazottjai. Ezzel szemben román történészek egy csoportjának az a véleménye, hogy Tihomir és Basarab is románok voltak, a nevük még nem utalhat török etnikumra. Felesége az elődje, Bărbat havasalföldi vajda Anna nevű lánya volt.
Valószínűleg Tihomir az a „Valachia ura”, akit Ottokar krónikás úgy említ meg, miszerint Kán László erdélyi vajda szövetségese volt a magyar trónért Károly Róbert javára folytatott harcban Wittelsbach Ottó ellen. Ugyanazon források szerint Ottó Kán László foglyaként „a hegyeken túli Valachia urának” börtönében raboskodott 1307-ben.
Halálának körülményei ismeretlenek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története. www.elib.hu. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ (2019. március 20.) „IV. László magyar király” (magyar nyelven). Wikipédia.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Előző uralkodó: Bărbat |
Következő uralkodó: I. Basarab |