Thomas Gainsborough

Thomas Gainsborough (Sudbury, Suffolk, 1727. május 14.London, 1788. augusztus 2.) angol festő, különösen a portré- és tájképfestészet területén alkotott jelentőset. Joshua Reynolds mellett a 18. század legjelentősebb angol festőjének számít.

Thomas Gainsborough
Önarcképe (1759 körül)
Önarcképe (1759 körül)

Született1727. május 14.
Sudbury, Suffolk
Meghalt1788. augusztus 2.
London (61 évesen)
Sírhely St Anne's Church, Kew
Nemzetisége angol
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Gainsborough témájú médiaállományokat.
Két lány macskával

ÉleteSzerkesztés

Gainsborough 1727. május 14-én született, apja textilkereskedő volt. 1740-ben Londonba ment, hogy tanonc lehessen egy ezüstgravírozó-műhelyben. Ezekben az években a William Hogarth és más művészek köré szerveződött londoni St. Martin´s Lane Academy intellektuális kör vonzáskörébe került. 1749-ben elhagyta Londont és Sudburybe tért vissza. Itt nehézségekbe ütközött, nehezen talált munkát és nem ismerték el festőként, ezért 1759-ben az akkor felkapott és divatos Bathba költözött. Korai támogatói közé tartozott egy excentrikus angol úr, Philip Thicknesse, aki Gainsboroughot bemutatta az előkelőbb társaságnak.[1] A Joshua Reynolds vezetése alatt álló londoni Royal Academy of Artsnak ő is alapító tagja volt. Az első nyilvános kiállításon 1768-ban egy Isabella Lady Molyneuxról készült portréval mutatkozott be. 1774-ben Gainsborough véglegesen Londonba költözött, ahol 1788. augusztus 2-án elhalálozott.

MunkásságaSzerkesztés

Portréinál feltűnik, hogy a merev reprezentációra összpontosító ábrázolással szemben a nyugodt, gyengéd hangvételű ábrázolást részesíti előnyben, ezért alakjait nem műteremben festette, hanem a természetben. Jellegzetes példa erre a William Hallettről és feleségéről Elizabethről készült portré Morning Walk - Reggeli séta (1785, London, National Gallery). A portrékon szintúgy látszik mennyire el volt ragadtatva a különféle textíliáktól és a divatos ruháktól.

 
Reggeli séta - 1785

Gainsborough már munkássága elején a túl szigorú akadémizmus ellen fordult és az ő korában kedvelt idealizáló festészet helyett szubtilisabb ábrázolásra törekedett. Gainsborough azt szerette volna elérni, hogy a szemlélő a képet ne csak a rendelkezésére álló információ alapján értékelje, hanem inkább a személyes benyomás alapján érzékelje, próbáljon a képbe behatolnia, abban elmerülni. A szemlélő beleérzőkészségére apellált a szegény embereket szentimentális, idillikus-vidéki környezetben bemutató ábrázolásaival is, mint pl. a híres Cottage Girl with Dog and Pitcher (1785, Dublin, National Gallery of Ireland)

Gainsborough művészetét a németalföldi Jacob Izaaksoon van Ruisdael, Meindert Hobbema és Jan Wijnants, a francia Antoine Watteau és Jean-Honoré Fragonard (festői duktus, tájkép-háttér) Hubert Gravelot és Anthony van Dyck valamint Peter Paul Rubens, valamint jó néhány velencei festő befolyásolta.

JegyzetekSzerkesztés

  1. John Keay: Exzentriker auf Reisen um die Welt, Verlag Klaus Bittermann, Berlin 2007, ISBN 3-89320-109-2, 24 - 25 oldal

ForrásokSzerkesztés

  • Wieland Schmied, Tilmann Buddensieg, Andreas Franzke: Harenberg Malerlexikon. Brockhaus 2004. ISBN 978-3411761005
  • William T. Whitley: Thomas Gainsborough, London, 1915
  • Ellis K. Waterhouse: Gainsborough, London 1958
  • John Hayes: The Drawings of Thomas Gainsborough, London 1970
  • John Hayes: The Landscape Paintings of Thomas Gainsborough, 2 vols., London 1982
  • Bettina Gockel: Kunst und Politik der Farbe: Gainsboroughs Portraitmalerei, Berlin, 1999
  • Michael Rosenthal: The Art of Thomas Gainsborough, New Haven, 1999
  • John Hayes (ed.): The Letters of Thomas Gainsborough, New Haven, London 2001
  • Michael Rosenthal, Martin Myrone: Thomas Gainsborough, Tate Gallery, London, 2002

További információkSzerkesztés