Thotmesz (alkirály)

ókori egyiptomi hivatalnok, Kús alkirálya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 15.
Thotmesz
C3ms

Thotmesz ókori egyiptomi tisztségviselő volt, Kús alkirálya a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton uralkodása alatt. Elődje Merimosze, utóda Amenhotep, más néven Hui volt. Címei: „Kús alkirálya”; „Ámon arany földeinek felügyelője”; „A kőművesek elöljárója”; „Őfelsége határvidékeinek felügyelője”, „Legyezőhordozó a király jobbján”.[1]

Neve és ábrázolása egy feliratról ismert Szehel szigetéről, Egyiptom déli részéről. Előtte Ehnaton uralkodói neve, a Noferhepruré Waenré olvasható, alatta rövid felirat: „a király fia, Thotmesz”.[2] A király fia itt nem szó szerint, hanem alkirályi címként értendő.

Egy buheni sztélé tanúsága szerint Ehnaton 12. uralkodási évében Thotmesz utasítást kapott, hogy verje le a núbiaiak lázadását. A sztélé, melynek csak töredékei kerültek elő, említi a lázadást és kétszer az azt leverő alkirályt, a déli határvidék felügyelőjét, akinek neve ugyan nem maradt fenn, de valószínűleg Thotmesz az, mivel Ehnaton idejéből más alkirály nem ismert.[3]

Thotmesz emellett ismert még egy szoborról, melyet Gebel Barkalnál találtak. Valószínűleg állt egy kápolnája Gebel esz-Szilszilében. A befejezetlen és feliratokkal csak a bejáratánál díszített 26-os kápolna az övé lehetett, de csak III. Amenhotep neve olvasható rajta; a „Kús alkirálya” cím ugyan megmaradt, de a név nem, viszont az illető viselte „A kettős trón vezetője” címet is, amely az alkirályi címmel együtt egyedül Thotmesznél fordul elő, így biztosnak tűnik, hogy a kápolna az ő számára épült.[4]

  1. George A. Reisner, "The Viceroys of Ethiopia", Journal of Egyptian Archaeology 6, No. 1. (Jan., 1920), pp. 38-39.
  2. Annie Gasse, Vincent Rondot: Les inscriptions de Séhel. Institut Français d'Archéologie Orientale, Kairo 2007, ISBN 978-2-7247-0434-1, S. 165, Nr. SEH 269, Photo auf S. 501.
  3. H. S. Smith: The Fortress of Buhen, The Inscriptions (= Excavation Memoir / Egypt Exploration Society. Band 48; Excavations at Buhen. Band 2.; Excavation Memoir (Egypt Exploration Society). Band 48). Egypt Exploration Society, London 1976, ISBN 0-85698-045-5, S. 124–129, Tafel XXIX, LXXV, 3, 4.
  4. Ingeborg Müller: Die Verwaltung Nubiens im Neuen Reich (= Meroitica. Band 18). Harrassowitz, Wiesbaden 2013, ISBN 978-3-447-06977-9, S. 116–117.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thutmose (Viceroy of Kush) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thutmosis (Vizekönig von Kusch) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.