Főmenü megnyitása

A tiltott adatszerzés egy bűntett, amelyet Magyarországon a Büntető Törvénykönyv 422. §-a szabályoz. A Btk. XLIII. fejezetébe tartozik, amelynek címe: Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények.

Tartalomjegyzék

Törvényi tényállásaSzerkesztés

Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

  • a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
  • b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti,
  • c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
  • d) elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

'bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]

Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó vagy a bűnüldöző hatósággal, illetve titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.[2]

Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál.[3]

Minősített eseteiSzerkesztés

A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiltott adatszerzést

  • a) hivatalos eljárás színlelésével,
  • b) üzletszerűen,
  • c) bűnszövetségben vagy
  • d) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.[4]

ForrásSzerkesztés

  • 2012. évi C. törvény 422. §

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2012. évi C. törvény 422. § (1) bek.
  2. 2012. évi C. törvény 422. § 21) bek.
  3. 2012. évi C. törvény 422. § (3) bek.
  4. 2012. évi C. törvény 422. § (4) bek.