Tiotropium

	Tiotropium
	IUPAC-név
	(1α,2β,4β,7β)-; 7-[(hidroxidi-2-tienilacetil)oxi]-9,9-dimetil-; 3-oxa-9-azoniatriciklo[3.3.1.02,4]nonán
	Kémiai azonosítók
CAS-szám	186691-13-4
PubChem	131950
DrugBank	DB01409
ATC kód	R03BB04
Gyógyszer szabadnév	tiotropium bromide
SMILES
	[Br-].O=C(OC1C[C@H]2 [C@@H]3O[C@@H]3[C@@H](C1)[N+]2(C)C)C(O)(c1cccs1)c1cccs1
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C19H22NO4S2+
Moláris tömeg	472,42 g/mol
	Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság	19,5% (inhaláció)
Metabolizmus	máj 25%; (CYP2D6, CYP3A4 enzimek)
Biológiai; felezési idő	5–6 nap
Kiválasztás	vese
	Terápiás előírások
Terhességi kategória	Rx-only
	S4 (AU)
	POM (UK)
Alkalmazás	inhaláció (orális)

A tiotropium akirális, kvaterner ammóniumvegyület, hosszú hatástartamú, szelektív muszkarin-receptor antagonista – a klinikai terminológia szerint antikolinerg hatású gyógyszer. Gyógyászatban a brómsóját használják. Vízben kevéssé oldódik, ezért száraz porként, belélegeztetéssel kell a szervezetbe juttatni. Az inhalációs kezelés során alkalmazott dózis nagyobb része a tápcsatornába kerül és csak kisebb hányada jut el a célszervbe, vagyis a tüdőbe.

Hatásmechanizmus

A hörgőfali simaizomzatban található muszkarin receptorokhoz kötődve gátolja a paraszimpatikus idegvégződésekből felszabaduló acetilkolin kolinerg (bronchoconstrictiv) hatását. Hasonló affinitással kötődik a légutakban található M1-M5 muszkarin-receptorokhoz, és az M3-receptorok kompetitív és reverzíbilis gátlásával a hörgőfali simaizomzat ellazulását eredményezi. A hatás erőssége arányos az alkalmazott dózis nagyságával és időtartama meghaladta a 24 órát. A hosszú hatástartam oka minden bizonnyal az, hogy rendkívül lassan disszociál az M3-receptorokról, ezért disszociációs felezési ideje számottevően hosszabb az ipratropiuménál. Lévén N-kvaterner vegyület, az inhalációban antikolinerg hatása csak lokálisan érvényesül (szelektíven, a hörgőrendszerben); terápiás tartománya elegendően széles és csak nagyobb adagban fejthet ki szisztémás antikolinerg hatást. A jelentkező hörgőtágulat elsősorban a lokális (légúti) és nem a szisztémás hatás következménye. Az M2-receptorokról hamarabb disszociál, mint az M3-receptorokról. Az in vitro funkcionális vizsgálatok eredményei alapján (reakciókinetikai törvényszerűségek által meghatározott) a receptorok M3-altípusához szelektívebben kötődik, mint az M2-altípushoz. Számottevő hatáserőssége és receptorokról történő disszociációjának lassúsága folytán jelentős mértékű és hosszan tartó hörgőtágító hatást fejt ki COPD-ban szenvedő betegekben.

Mellékhatások

Káros főként antimuszkarinos mellékhatások: szájszárazság és/vagy a torok-irritáció. Ritkán (a kezelések <0,1%-ában) vizelet-visszatartással, székrekedéssel, akut zárt zugú glaukómával, szívdobogással, és/vagy allergiával (bőrkiütés, angioödéma, az anafilaxia) társul. Egy, az American Medical Association folyóiratában megjelent, több mint 15 000 betegre kiterjedő felmérés szerint a tiotropium és a csoportjába tartozó ipratropium fokozza a szívroham, a stroke és szív-érrendszeri halál kockázatát.

Készítmények

SPIRIVA

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tiotropium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.