Főmenü megnyitása

Tompa város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi járásban.

Tompa
Tompa címere
Tompa címere
Tompa zászlaja
Tompa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállás város
Polgármester Véh László[1]
Irányítószám 6422
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség4295 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség54,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tompa (Magyarország)
Tompa
Tompa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 18″, k. h. 19° 32′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 18″, k. h. 19° 32′ 51″
Tompa (Bács-Kiskun megye)
Tompa
Tompa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tompa témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Tompa közel ötezer lelket számláló, nagy forgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező város a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában.

Földrajzi elhelyezkedés: Északi szélesség: 46°23' Keleti hosszúság: 19°30'

A település az 53. és az 55. számú főközlekedési utak találkozásától 7 km-re délre, a 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal mentén, Baja-Szeged vonalában a két várostól egyenlő (~60–60 km) távolságra fekszik.

Délről Szerbia, északról Kisszállás, délnyugatról Csikéria, nyugatról Mélykút, délkeletről Kelebia község határolja.

A település a kiskunhalasi kistérséghez tartozik, a város 28 km-re van Kiskunhalastól.

TörténeteSzerkesztés

Tompa településtörténete egészen az i. e. időkre nyúlik vissza, hiszen Kr. e. 1. század második felében már éltek e területen különböző népek. Tompa területén több hun-kori temetőt találtak. Tompa, mint férfinév már 1055-től előfordult. A névadó esetleg Tompa László kun-kapitány lehetett, akit 1370-ben említenek egy oklevélben. 1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták.

Tompa önálló története a trianoni békeszerződést követően vette kezdetét. Az új országhatár elvágta a pusztát addigi anyavárosától, ezért 1922-ben önálló községgé szervezték és Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták.

A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,4% németnek, 0,5% románnak, 1% szerbnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 2,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 15,3% (21,2% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

Tompa nagyközség rövid történelmi múltra tekint vissza. Ebből adódóan műemléki épületekkel nem bővelkedik. Tompán a Szabadföldön található két műemlék jellegű épület, a katolikus Szent Anna-templom és a rasztinai és rottenhauseni báró Redl család kastélya.

Szent Anna-templomSzerkesztés

A templom 1893–1905 között épült neogótikus stílusban Wágner Károly tervei alapján. A neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára Wágner Károly építette 1893-tól 1905-ig. A köveket és a márványt helyben faragták, csiszolták Karlo Sporeni olasz szobrászművész irányításával. Az épület tetejét fedő színes majolikát a pécsi Zsolnay porcelángyár készítette. A templom egymanuál-pedálos orgonáját szintén 1905-ben építette a pécsi Angster cég.

A templom tornya 35 méter magas. A gót építészet elemeit magán viselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A kőfaragásokat és a puhakőből készült szobrokat – így az apostolokét is – magyar szobrász készítette, akinek nevét sajnos nem tudjuk bizonyosan. Az attika falakon díszköpőket láthatunk, amelyek állatokat ábrázolnak, s mindegyik más állatot mintáz.

A templomból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, jelenleg Kalocsán az érsekségben őrzik őket. Nagy értékük miatt 1997-ben a berendezési tárgyakat szakszerűen csomagolva Kalocsára szállították állagmegóvás és restaurálás céljából, dr. Dankó László érsek elrendelésére. A templomból összesen 59 darab műtárgy került elszállításra.

Redl-kastélySzerkesztés

Közvetlenül a Szent Anna-templom mellett áll a Redl-kastély. A kastély romantikus stílusban épült az 1860-as években. A kastély utolsó ura báró Podmaniczky Endre főispán volt. 1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkant otthont rendezett itt be, ahol a második világháborúban megsérült katonákat helyeztek el. Később volt raktár, termelőszövetkezeti iroda, 1957 óta a Fővárosi Tanács (Jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, pszichiátriai betegotthonként működik.

ForrásokSzerkesztés

  • Miskolczi Miklós: Tompa, a pusztában nőtt város (szerzői kiadás, 2006)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Véh László lett Tompa új polgármestere
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Tompa Helységnévtár

További információkSzerkesztés