A Tridacna a kagylók (Bivalvia) osztályának Cardiida rendjébe, ezen belül a szívkagylók (Cardiidae) családjába tartozó nem.

Tridacna
Evolúciós időszak: Miocén - jelen[1]
Óriáskagyló (Tridacna gigas)
Óriáskagyló (Tridacna gigas)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Alosztály: Heterodonta
Alosztályág: Euheterodonta
Öregrend: Imparidentia
Rend: Cardiida
Öregcsalád: Cardioidea
Család: Szívkagylók vagy Óriáskagylók (Cardiidae)
Alcsalád: Tridacninae
Lamarck, 1819
Nem: Tridacna
Bruguière, 1797
Szinonimák
  • Dinodacna Iredale, 1937
  • Persikima Iredale, 1937
  • Sepidacna Iredale, 1937
  • Tridachnes Röding, 1798
  • Tridacna (Chametrachea) Herrmannsen, 1846
  • Tridacna (Tridacna)
  • Tridacne Link, 1807
  • Vulgodacna Iredale, 1937
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tridacna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tridacna témájú kategóriát.

Tudnivalók szerkesztés

A Tridacna-fajok főleg az Indiai- és Csendes-óceánok trópusi részein fordulnak elő; egyesek a Vörös-tengerben is fellehetőek. A korallszirtek lakói.[2] E fajokra a hatalmas kagylóhéj jellemző; „bőrük” vagy köpenyük nagyon színes; kezdetleges szemeik csak a fény és árnyak jelenlétét képesek érzékelni.[3] A köpenyeikben apró, egysejtű a Symbiodinium nemzetségbeli páncélos ostorosok (Dinoflagellata) élnek; ezek biztosítják táplálékuknak nagy részét; azonban apró lényeket és szerves törmelékeket is képesek zsákmányolni. Az emberek akváriumok céljára gyűjtik be ezeket a kagylókat; de egyes fajok ehetők is.

Rendszerezés szerkesztés

A nembe az alábbi 2 alnem és 10 faj tartozik:[4][5]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The Paleobiology Database. Paleodb.org. [2012. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 20.)
  2. Huelsken, T., Keyse, J., Liggins, L., Penny, S., Treml, E.A., Riginos, C. (2013) A Novel Widespread Cryptic Species and Phylogeographic Patterns within Several Giant Clam Species (Cardiidae: Tridacna) from the Indo-Pacific Ocean. PLoS ONE, DOI: 10.1371/journal.pone.0080858.
  3. Murphy 2002, p. 25
  4. WoRMS. (2009). Tridacna. Accessed through the World Register of Marine Species at http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=205753 on 2009-01-08.
  5. Schneider, J.A.,and O´Foighil, D. Phylogeny of Giant Clams (Cardiidae: Tridacninae) Based on Partial Mitochondrial 16S rDNA Gene Sequences. Molecular Phylogenetics and Evolution Vol. 13, No. 1, October, pp. 59–66, 1999

Források szerkesztés

  • Tridacna Bruguière, 1797 WoRMS
  • Dautzenberg, Ph. (1929). Contribution à l'étude de la faune de Madagascar: Mollusca marina testacea. Faune des colonies françaises, III(fasc. 4). Société d'Editions géographiques, maritimes et coloniales: Paris. 321-636, plates IV-VII pp.
  • Linnaeus, C. 1758: Systema Naturae, Ed. X. (Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio decima, reformata.) Holmiae. Systema Naturae, Ed. X. 1: i-ii + 1-824.
  • Lamarck [J.-B. M.] de. (1819). Histoire naturelle des animaux sans vertèbres. Tome sixième, 1re partie. Paris: published by the Author, vi + 343 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/47441 page(s): 106
  • Poorten, J.J. ter, 2005. Outline of a systematic index - Recent Cardiidae (Lamarck, 1809). VISAYA net. (Updated 2009 for WoRMS), available online at http://www.conchology.be/en/shelltopics/visaya-net/date.php?year=2005

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tridacna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.