Tyustyán vagy Tyustya a mordvin (erza és moksa) hősi énekek központi szereplője, illetve egy róla szóló eposz címe.

Tyustyán
SablonWikidataSegítség

Alakja, legendái szerkesztés

Tyustyán, népének fejedelme és papja a mordvin epikus költészet egyik legősibb rétegében, a hősi énekekben szerepel. A legendák némelyikében Pures fejedelem fiának is nevezik, másutt a vihar és háború istenének, valamint egy földi leánynak gyermeke. Szarvból készült kürtjének neve torama.[1] Halála előtt ezt népének adományozta, hogy, ha valamilyen veszély fenyegeti a mordvinokat, fújják meg, és így hívják össze a népnek a világ különböző tájaira szétszóródott tagjait.

A tudományban és az irodalomban szerkesztés

A jelentős mordvin néprajzkutató és író, Vaszilij Kuzmics Radajev Tyustyánt a Kalevala Vejnemöjnenjéhez hasonlítja, és kürtjét, a toramát a finn hős kanteléjével veti egybe. Radajev a Tyustyán vezér tetteiről szóló erza és moksa népi énekek alapján egy terjedelmes eposzt (Tyustya) is szerkesztett, mely 1991-ben jelent meg. Ezt magyarra Ének Tyustya fejedelemről címmel Dugántsy Mária fordította le.[2]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A csodaszarv legendája avagy a Torama
  2. Vaszilij Radajev: Ének Tyustya fejedelemről. Balassi Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 978-963-506-287-4