Főmenü megnyitása

Ugarit föníciai városállam az i. e. 15. század második felétől független terület. Uralkodóit csak hozzávetőlegesen, a hettita és egyiptomi párhuzamok alapján lehet kronologizálni.

Az ugariti királylista időben visszafelé haladó sorrendben III. Níkmaddutól Jakaruig sorolja fel Ugarit uralkodóit. III. Níkmaddut még III. Hammurapi követte a trónon. A lista viszonylag jó állapotban került elő, de vannak rajta töredékes részek, ezért 10 uralkodó neve nem állapítható meg, sem az azonos nevű uralkodók számozása, sem a regnálás abszolút dátuma nem biztos. Emellett tudunk hét olyan ugariti fejedelemről, akiket a lista nem sorol fel.

Az ugariti királylistán nem szereplő uralkodókSzerkesztés

A királylista uralkodóiSzerkesztés

Név Uralkodási idő Megjegyzés
Jakaru (Jakurum) i. e. 18. század
I. Ibiranu i. e. 18. század
I. Níkmaddu i. e. 18. század
I. Níkmepa i. e. 1700 körül
II. Ibiranu i. e. 17. század
II. Níkmepa i. e. 17. század
I. Hammurapi i. e. 17. század
III. Níkmepa i. e. 17. század
III. Ibiranu i. e. 17. század
Jaduruddu i. e. 1600 körül
I. Ammistamru i. e. 16. század
IV. Ibiranu i. e. 16. század
IV. Níkmepa i. e. 16. század
II. Hammurapi i. e. 15. század
I. Arhalba i. e. 15. század
V. Níkmepa i. e. 14. század
(II.) Ammistamru i. e. 1350 körül uralkodása bizonytalan
II. Níkmaddu kb. i. e. 1350 - 1315 I. Szuppiluliumasz hettita király és Ehnaton kortársa, (II.) Ammistamru fia
II. Arhalba kb. i. e. 1315 - 1313 II. Níkmaddu fia
VI. Níkmepa kb. i. e. 1313 - 1260 II. Níkmaddu ifjabb fia, II. Murszilisz szövetségese
III. (II.) Ammistamru kb. i. e. 1260-1209 Níkmepa fia, Bentesina amurrui király veje, I. Ini-Teszub kortársa
VI. Ibiranu kb. i. e. 1209 - 1200/1190 Ammistamru fia, trónra lépése III. Arnuvandasz rövid uralkodására esik (rövid kronológia 1209-07)
III. Níkmaddu kb. i. e. 1190 - 1180
III. Hammurapi kb. i. e. 1180 Ugarit megsemmisül a tengeri népek inváziójában

A területen az újhettita királyságok egyike, az Alalah–Ugariti Királyság néven ismert Hattina alakult meg a Hettita Birodalom bukása után, és i. e. 1200 körüli időtől i. e. 732-ig fennállt, amikor az asszírok hódították meg.

ForrásokSzerkesztés

  • Itamar Singer: A political history of Ugarit. in: Wilfred G. Watson, Nicolas Wyatt (Hrsg.): Handbook of Ugaritic studies. Brill, Leiden 1999. (Handbuch der Orientalistik. 1/39, S. 603-733). ISBN 90-04-10988-9
  • Michael Sommer: Die Phönizier. Handelsherren zwischen Orient und Okzident. Kröner, Stuttgart 2005. ISBN 3-520-45401-7
  • Oswald Loretz: Ugarit und die Bibel. Kanaanäische Götter und Religion im Alten Testament.Wissenschaftliche Buchgesellschaft 1990. ISBN 3-534-08778-X
  • Manfred Dietrich, Oswald Loretz: Der Untergang am 21.1.1192 v. Chr. von Ugarit in: Ugarit Forschungen - Internationales Jahrbuch für Altertumskunde Syrien Palästinas - Bd. 34/2002 S.53, Ugarit-Verlag, Münster 2003.