Urvári Sándor
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Urvári Sándor (Szendrő, 1935. május 31. - ) testnevelő tanár, torna szakedző, nemzetközi versenybíró, sportdiplomata.
| Urvári Sándor | |
| Fájl:Urvari sandor arc001.png | |
| Született | 1935. május 31.[1] Szendrő |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | testnevelő tanár, torna szakedző, nemzetközi versenybíró, sportdiplomata |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésHat gyermekes, nagycsaládból származik. Tanulmányait az Esztergomi Ferences rendi gimnázium helyén, a Temesvári Pelbárt testnevelési gimnáziumban kezdte. A Kiskunfélegyházi Tanítóképző testnevelési tagozatán érettségizett.
1953-ban jelentkezett a Testnevelési Főiskolára. Az 56-os forradalom alatt, mint az ifjúsági delegált vett részt a forradalmi bizottságban. A forradalom után válogatott tornászként Budapesten maradt és középiskolai tanárként helyezkedett el.
Családja
szerkesztésCsaládjában a sport és a testnevelés mindig meghatározó tényező volt. Felesége a ritmikus sportgimnasztika első bajnokai közé tartozott, a sportág úttörője volt. Mindkét gyermeke a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát. Az unokák sem estek messze a sport szeretetétől. Számukra is meghatározó a testnevelés a teniszen és a ritmikus sportgimnasztikán keresztül.
Szakmai és oktatói munkája
szerkesztésKét állami nyelvvizsgával rendelkezik, angol és német, valamint további másik két nyelven (orosz és francia) beszél.
1969–1989-ig a Magyar Tornaszövetség országos szakfelügyelője lett.
1976-ban a Nemzetközi Tornaszövetség technikai bizottságába választották. Ebben a tisztségében a világ valamennyi földrészén angol és német nyelven előadásokat és tanfolyamokat tartott. A tornasport „szürke eminenciásaként” járta a világot és szerezett elismerést és megbecsülést a magyar torna sportnak és nemzetnek.
Hét olimpián képviselte a magyar érdekeket a tornász-világversenyeken. Tíz évig szakmai tanácsadója volt a World Gymnastics Magasen szaklapnak. A Nemzetközi Tornaszövetség megbízásából tornaoktató filmet készített, melyet angol nyelven a világ számos részén felhasználtak. A "Sporttorna technikája" címen könyvet jelentetett meg, amit szintén számos országban lefordítottak. 1989-ben egy évre Kanadában vállalt oktatói munkát. A rendszerváltozást Ottawában élte meg.
1991-ben a Közgazdaság-Tudományi Egyetem diplomáciai fakultására nyert felvételt. Posztgraduális képzés keretében ’Master of Degree’ fokozatot szerezett. Egyidejűleg doktori diplomáját is sikeresen védte meg. A Ritmikus Sportgimnasztika elnökének választották.
1994-ben a sportot felügyelő belügyminiszter tanácsadója lett. 1998-ban nyugállományba vonult.
Nyugdíjas éveimben sem pihent. 2000-ben magánerőből, talán az országban egyedülálló módon millenniumi parkot hozott létre Balatonakarattyán. Szendrőn egy tornászmúzeumot létesített 2003-ban, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is elismeréssel jegyez. A múzeum avatáson a Nemzetközi Tornaszövetség is képviseltette magát.
Jelszava
szerkesztés„A sport nem csak a testnevelés, hanem a léleknek is a legfontosabb, legerősebb nevelő eszköze.” (Szent-Györgyi Albert)
Ebben a szellemben dolgozott és végigkísérte egész életét.