A városmarketing az a folyamatos, ciklikusan ismétlődő szakaszokból álló tevékenységsor, amely egy város - szélesebb értelemben egy település - léptékében tervezi és fejleszti tovább hatékony, a társadalmi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat. Ennek érdekében elemzi a jelentkező és várható igényeket és elvárásokat, ezeket a létező adottságokkal összevetve tervezi és valósítja meg az adott város (település) viszonyainak jobbításához (értsd a jelenlegi és prognosztizálható igényeknek jobban megfelelővé tételéhez) szükséges és lehetséges beavatkozásokat, figyeli a terv megvalósulásának folyamatát, rendszeresen visszacsatolva a tapasztaltakat az eredeti célkitűzésekhez, szükség esetén változtatva az eljáráson, vagy - ha ez indokolt - újradefiniálva az eredeti célokat.

FajtáiSzerkesztés

Gyakran megkülönböztetik a város belső marketingjét - ami az ott élők igényeinek kielégítésére szolgál - a külső marketingtől, amely a városon kívül élők - turisták, befektetők, stb. - elvárásait hivatott kielégíteni, a város fejlődése érdekében. Természetesen a kétféle igényrendszer egymással szorosan összefügg, nemegyszer egybeesik (amikor az ott élők és az odalátogatók, befektetők igényei megegyeznek), de semmiképpen sem állhat gyökeresen szemben egymással. Jellegzetes részterület például a fejlesztési területek megvalósítását segítő helyszínmarketing, a belvárosok újraélesztését szolgáló központmarketing, az egyes városnegyedeknek, vagy a város egyes alközpontjainak vonzóvá tételét támogató városrészmarketing, a turizmust segítő turizmusmarketing, a megvalósítást támogató tisztviselőket megcélzó közigazgatási marketing, vagy a város működtetését biztosító, de sok területen egyre inkább versenyhelyzetbe kerülő cégek munkáját segítő kommunális marketing.

AlkalmazásaSzerkesztés

A városmarketing - az urbanisztika egyik tevékenységi köreként - egyrészt a város fejlesztése tervezésének alapjául szolgál, másrészt azonban a település külső és belső kommunikációs munkájának is a megalapozója. Az elemzések alapján határozhatók meg a fejlesztés legfontosabb belső és külső célcsoportjai, azok közös, vagy sajátos igényei, elvárásai. A település átfogó tervezése ezek alapján az egyes igények kielégítéséhez szükséges tevékenységek, beavatkozások összehangolt előirányzását jelenti, meghatározva azok sorrendjét, egymásra épülését, ütemezését, és a szükséges erőforrásokat is. A település jellemző adottságai, vonzó tervei ugyanakkor alkalmasak a lakossági külső érdeklődés felkeltésére is, így a marketing kommunikáció ez esetben akár a belső, akár a külső viszonyrendszerben alkalmas lehet a fejlesztéshez szükséges privát befektetők, illetve egyes érintett lakossági csoportok érdeklődésének felkeltésére, akik résztvevőivé válhatnak a tényleges igényeket kielégítő tervek saját érdekeiket is szolgáló valóra váltásának. A külső és a belső kereset lényeges különbözősége rendszerint jelentős helyi konfliktusokat okoz, ilyen esetekben a tervezés során kompromisszumos megoldások keresése szükséges.

A városmarketing megvalósulásához tartozik ezért a tervezés során, illetve a megvalósítást követően folytatott sokcsatornás lakossági kommunikáció, vagy térségi információ és tudatosságnövelés éppúgy, mint a turisztikai reklám, a desztináció-menedzsment és a tervezett beavatkozások erre alkalmas részének befektetői promóciója is.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Balderjahn, Ingo : Markenführung für Städte und Regionen, in: Manfred Bruhn: Handbuch Markenführung. Band 3. 2. Auflage. Gabler, Wiesbaden 2004, ISBN 3-409-11968-X, S. 2358-2374
  • Bányai Judit (1993-94): Önkormányzat és marketing I.II. Comitatus 1993.nov.,1994. Január
  • Berg, L. - Klaassen, L.H. - Meer, J (1990): Marketing Metropolitan Regions. Erasmus University Rotterdam
  • Enyedi György(1995): Városverseny, várospolitika, városmarketing
  • Kozma Gábor (1995): Városmarketing, mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze
  • Rechnitzer János (1995): Vázlatpontok a településmarketing értelmezéséhez és kidolgozásához
  • Szakál Gyula (1995): Az image, mint a városmarketing eszköze
  • Töröcsik Mária (1995): Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel. Tér és társadalom, 1995. 1-2.
  • Piskóti István(1995): Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termék-piaci stratégia. Kutatási zárójelentés. Miskolc, 1995.
  • Piskóti István (1997): Tudatos régiómarketing és hatása a helyi vállalkozásokra. Műszaki Gazdasági Élet, XLII. 1997. 1. sz. 37-45.
  • Próbáld Katalin: Városmarketing I-II. Comitatus 1995. December - 1996. Január