Vöröstejű kígyógomba

	A vöröstejű kígyógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Tox_Inedible_icon.svg/36px-Tox_Inedible_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Vöröstejű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Mycenaceae;
Nemzetség:	Mycena;
Tudományos név
	Mycena sanguinolenta; (Alb. & Schwein.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstejű kígyógomba témájú médiaállományokat és Vöröstejű kígyógomba témájú kategóriát.

A vöröstejű kígyógomba (Mycena sanguinolenta) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, főleg fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A vöröstejű kígyógomba kalapja 0,5-1,8 cm széles; alakja fiatalon kúpos, domború vagy harangszerű, idősen laposan, néha felkanyarodó szélekkel kiterül. Felszíne fiatalon hamvas, később csupasz. Széle áttetszően barázdált. Színe változatos; halványbarna, szürkésbarna, a közepén sötét vörösbarna.

Húsa vékony, nem túl törékeny; színe halványvöröses. Sérülésre vöröses tejnedvet választ ki. Szaga és íze nem jellegzetes.

Közepesen ritkás állású 13-17 lemeze keskenyen a tönkhöz nőtt vagy kis foggal lefutó. Színük fehéres vagy szürkés, élük vörösbarna vagy borvörös.

Tönkje 2-6 cm magas és 0,1-0,15 cm vastag. Alakja karcsú, egyenes vagy hajlott, üreges, törékeny. Felszíne fiatalon hamvas, később a csúcsán finoman szőrözött, lejjebb sima. Színe bézsbarna vagy barna, borvörös árnyalattal. Tövét fehér micélium borítja.

Spórapora fehér. Spórája gyümölcsmag alakú, sima, amiloid, mérete 8-10 x 4-6 µm.