Suzanne Valadon

Suzanne Valadon (Bessines, 1865. szeptember 23. – Párizs, 1938. április 7.) francia festő, modell, Maurice Utrillo anyja. Ő volt az első nő, aki a Société Nationale des Beaux-Arts tagja lett.

Suzanne Valadon
Született	1865. szeptember 23. Bessines-sur-Gartempe
Elhunyt	1938. április 7. (72 évesen) Párizs 16. kerülete
Álneve	Suzanne Moussis Suzanne Utter
Állampolgársága	francia
Házastársa	André Utter (1914–1938)
Élettársa	Erik Satie (1893–) Miquel Utrillo (1889–1893) André Utter (1914–1919)
Gyermekei	Maurice Utrillo
Foglalkozása	festőművész művészeti modell modell rajzoló gravírozó művész
Sírhelye	Saint-Ouen Cemetery
Suzanne Valadon aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Suzanne Valadon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Renoir: Suzanne Valadon portréja, 1885

Marie-Clémentine Valadon néven született egy Limousin megyei kis falucskában. Anyja, Madeline Valadon varrónő volt, apjáról nem lehet tudni (állítólag évekig börtönben ült). Maga Suzanne egyébként fantáziadús meséket adott elő származásáról: hol talált gyermek volt, hol egy gazdag várúr lánya. Tény, hogy az anya nem maradhatott törvénytelen gyermekével a faluban, ezért Párizsba költözött, ahol szintén varrásból tartotta fenn magát és lányát. A kis Marie-Clémentine ennek ellenére gyakorlatilag az utcán nőtt fel, időnként besegített az ismerős mosónőknek, ő szállította haza a tiszta ruhaneműt.

Alig múlt 15 éves, amikor beállt egy cirkuszba artistának. A Montmartre festői itt ismerték meg, mert ebben az időben a művészek igen érdeklődtek a cirkuszművészet iránt. Egy cirkuszi baleset után azt javasolták a koraérett, bájos arcú és sudár termetű lánynak, hogy modellkedéssel keresse kenyerét. Először Puvis de Chavannes-nak állt modellt, aztán sorra Degas, Toulouse-Lautrec, Van Gogh, Gauguin és Renoir következett. A lány kiváló modell volt, remekül vette fel az ábrázolandó személy jellegzetességeit. Degas fedezte fel, hogy a lány remekül rajzol. Ezt írta: „Időnként nézegetem ebédlőmben azt a vörös krétarajzát (állandóan ott tartom), és azt mondom magamban: ez a rettenetes Marie zseniálisan rajzol!”. Azt tanácsolta a lánynak, hogy komolyan foglalkozzon rajzolással és festéssel. Ebben más festők is támogatták.

1883-ban állapotos lett, és december 26-án fiút szült. Apja ismeretlen, a gyermek neve Maurice Valadon lett. Marie, csakúgy, mint máskor, most is sokféle mesével állt elő a gyermek apját illetően, még egy Boissy nevű dilettáns festő, a Montmartre nevezetes alkoholistája is a megnevezettek között volt. Annak is híre volt, hogy Puvis de Chavannes évi kétszáz frank tartásdíjat folyósított titokban Valadonnak. Suzanne – a nevet Toulouse-Lautrec javaslatára vette fel – szorgosan igyekezett apát keresni fiának, és emiatt elcsábított egy Paul Mousis nevű jómódú bankvezetőt, aki elhagyta a családját Suzanne kedvéért, és később feleségül is vette, de Maurice-t nem adoptálta.

Talált végül egy Miguel Utrillo y Molins nevű festő-építészt, aki 1891-ben nevére vette a gyermeket. Suzanne apakeresési kálváriájáról egy anekdota keringett Párizsban, amit az amerikai műgyűjtő, Ruth Bakwintett tett közzé a New York Times-ban: Amikor Suzanne Valadon megszülte Maurice-t, elment Renoir-hoz, akinél kilenc hónappal korábban modellt állt. Renoir megnézte a bébit, és azt mondta: 'Nem lehet az enyém, szörnyű a színe!' Ezután Degas-hoz ment, akinél szintén modellkedett akkoriban. A festő azt mondta: 'Nem lehet az enyém, szörnyű az alakja!' Beülve egy kávéházba, Valadon meglátott egy Miguel Utrillo nevű festőt, akinek elsírta bánatát. A férfi erre azt mondta: 'Büszke lennék, ha nevemet adhatnám Renoir vagy Degas munkájához!'

Suzanne 1909-ben összeismerkedett egy fiatal amatőr festővel, André Utterrel (aki éppen holtrészeg fiát, Maurice Utrillót vitte haza). Suzanne lefestette a férfit Ádámként, és egymásba szerettek. Elvált Mousis-tól és összeházasodott a fiánál is fiatalabb Utterrel. Ettől kezdve együtt élt az „elátkozott szentháromság”, ahogy Utrillo nevezte magukat.

Suzanne Valadon 1938-ban halt meg, a párizsi Saint-Ouen temetőben nyugszik. Temetésén számos barátja, a művészvilág jeles képviselői jelentek meg, többek között Pablo Picasso, Georges Braque, André Derain.

Művészete

Suzanne Valadon festőbarátai bátorítására komolyan kezdett foglalkozni rajzzal és festéssel. Rajza igen jellegzetesek: alakjait egyetlen körvonallal rajzolta körül, ami valóban remek megfigyelőkészségről és rajztudásról ad tanúbizonyságot. Sajátos, hogy rajzain (fia arcképein kívül) szinte kizárólag csak aktokat örökített meg. Pasztellképei Toulouse-Lautrec és Degas hatását mutatják. Festményei egészen más stílusúak: Gauguin és a pont-aveni csoport festőinek hatásáról tanúskodnak. Csendéleteket, tájképeket, portrékat festett. Alkotásain ki kell emelni a szigorú kompozíciós készséget és a vibráló színek használatát. Első kiállítása az 1890-es évek elején volt, ahol főleg portrékat mutatott be, köztük egy Erik Satie zeneszerzőről készül arcképet.

1894-ben tagja lett – első nőként – a Société Nationale des Beaux-Arts-nak. 1921-ben a Weill galériában rendezték meg fiával közös reprezentatív kiállítását. Valadon festészetében a tökéletességre törekedett, nem egy festményét csak 13 év után mutatta be. Megvetette a (pénzügyi) siker hajhászását, azt vallotta, hogy a művészi maximumra kell törekedni mindenek felett.

Művei közül jelentős számú alkotást mutat be a párizsi Georges Pompidou központ, a grenoble-i Szépművészeti Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art és a sannois-i Utrillo-Valadon Múzeum.

Képek

• 
  Suzanne Valadon: Aktok, 1919
• 
  Renoir: Esernyők, 1883.
• 
  Renoir: Suzanne Valadon, 1885.
• 
  Toulouse-Lautrec: Madame Suzanne Valadon, 1887.
• 
  Renoir: Haját fonó lány, 1885.
• 
  Renoir: Városi tánc, 1882–1883.
• 
  Renoir: Tánc Bougivalban, 1882–1883.
• 
  Toulouse-Lautrec: Susane Valadon, 1886–1887.
• 
  Steinlen: Susane Valadon, ~1880–1890.
• 
  Az Utrillo-Valadon Múzeum Sannois-ban

Források

• A modern festészet lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 1974
• Székely András: Utrillo. A művészet kiskönyvtára. Corvina Kiadó, Budapest, 1970

További információk

• Suzanne Valadon
• Spaightwood Galleries
• Artcyclopedia
• When Suzanne Valadon met Erik Satie (angol nyelven). The Independent, 1995. (Hozzáférés: 2015. március 20.)