Főmenü megnyitása

A Very 'eavy… Very 'umble a brit Uriah Heep debütáló albuma, mely 1970-ben jelent meg, a Mercury Records (Amerikai Egyesült Államok), valamint a Vertigo és Bronze Records kiadók (Anglia) gondozásában. Az Egyesült Államokban kapható lemezeken csak a zenekar neve volt olvasható a borítón, mely különbözött az eredeti angol kiadásétól. Ezenkívül az amerikai változatra a Bird of Prey című szám került a Lucy Blues helyére.

Uriah Heep
Very 'eavy… Very 'umble
nagylemez
Megjelent 1970. június
Felvételek 1969. július1970. április, Lansdowne stúdió, London
Stílus heavy metal
progresszív rock
art rock
pszichedelikus rock
blues rock[1]
Nyelv angol
Hossz 40:07
Kiadó Mercury Records (Amerikai Egyesült Államok), Vertigo Records (Nagy-Britannia)
Producer Gerry Bron
Kritikák
Uriah Heep-kronológia
Very 'eavy… Very 'umble
(1970)
Salisbury
(1971)

Tartalomjegyzék

Felvételek, zenei stílusSzerkesztés

Az album felvételei 1969. júliusában kezdődtek Gerry Bron produceri közreműködésével. A stúdiózás során több hátráltató tényező is nehezítette a korong létrejöttét, így a felvételek 1970. áprilisáig húzódtak. Alex Napier a zenekar dobosa a stúdiózás közben jelentette be távozását, helyére Nigel Olsson került, aki korábban Elton John mellett bukkant fel. Mick Box visszaemlékezése szerint tovább nehezítette a felvételeket a szomszéd stúdióban dolgozó Deep Purple is, akik a Uriah Heephez hasonlóan szintén nem spóroltak a hangerővel. A dalokat Mick Box és David Byron írta, a zenekar későbbi meghatározó dalszerzője a billentyűs hangszereken játszó Ken Hensley ekkor még nem vett részt a kreatív folyamatban.

Zenei szempontból az együttes kezdte elhagyni a korai időkben jellemző blues-rock hangzást, hogy egy keményebb gitárcentrikus megszólalást érjenek el. Ennek megfelelően a lemez úttörőnek számít a hard rock és a korai heavy metal hangzások létrejöttében. Ugyan a Vanilla Fudge és a korai Deep Purple hatása még érezhető a lemezanyagon, de Byron jellegzetes hangja felismerhetővé teszi az együttes hangzásvilágát, melyben nagy szerephez jut a kemény gitárhangzás mellett Hensley orgonajátéka is. A hard rock mellett pszichedelikus hangulatok, blues-rockos felhangok és progresszív rockos törekvések is felfedezhetőek a dalokban. A lemezről csak a nyitó "Gypsy" vált klasszikussá, mely a mai napig az együttes koncertprogramjának megkerülhetetlen darabja. A lemezt meglehetősen ellenségesen fogadta a korabeli kritika, a negatív írások közül is kiemelkedik Melissa Mills a Rolling Stone írójának a cikke, melyben kifejtette, hogy öngyilkos lesz, ha a Uriah Heep ezzel a lemezzel sikeressé válik.[2] Az évek múlásával azonban enyhülni látszottak a kritikák, mára pedig a Very 'eavy… Very 'umble lemezt gyakran nevezik klasszikusnak, egyben a heavy metal egyik legkorábbi előfutárának.[3]

A számok listájaSzerkesztés

  1. Gypsy (Box, Byron) – 6:37
  2. Walking in Your Shadow (Byron, Newton) – 4:31
  3. Come Away Melinda (Hellerman, Minkoff) – 3:46
  4. Lucy Blues (Box, Byron) – 5:08
  5. Dreammare (Newton) – 4:39
  6. Real Turned On (Box, Byron, Newton) – 3:37
  7. I'll Keep on Trying (Box, Byron) – 5:24
  8. Wake Up (Set Your Sights) (Box, Byron) – 6:22
Csak az USA kiadáson
  1. "Bird of Prey" (Box, Byron, Hensley, Newton) – 4:05

ElőadókSzerkesztés

Az együttes tagjaiSzerkesztés

További zenészekSzerkesztés

  • Alex Napier – dob az 1–3 és 6–8 számokon
  • Colin Wood – billentyűsök ("Come Away Melinda", "Wake Up (Set Your Sights)")
  • Keith Baker – dob ("Bird of Prey")

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sablon:Verkkoviite
  2. Uriah Heep: Uriah Heep : Music Reviews : Rolling Stone
  3. Donald A. Guarisco: Uriah Heep album review. AllMusic. (Hozzáférés: 2011. január 1.)