Vezuvián

Ásványfaj

A vezuvián a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Alternatív elnevezése: idokrász (eidosz = forma, alak; krasze = keverék). Elnevezésének eredete a Vezúvból származik (Vesuvius).

Vezuvián
Vezuvián ásvány
Vezuvián ásvány
Általános adatok
Képlet Ca10Mg2Al4(SiO4)5(Si2O7)2(OH)4
Kristályrendszertetragonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztálySzoroszilikátok
Azonosítás
Megjelenés zömök, prizmás vagy dipiramisos
Szín vöröses, zöldes, ritkán sárgás vagy szürkéskék
Fény üveg- vagy gyantafényű
Átlátszóság áttetsző és átlátszó
Törésmutató

nω = 1,703–1,752

nε = 1,700–1,746
Pleokroizmus enyhe
Keménység 6,5
Hasadás rossz
Törés kagylós vagy szabálytalan
Sűrűség3,35-3,45 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Vezuvián témájú médiaállományokat.


Kémiai összetételeSzerkesztés

VáltozataSzerkesztés

Változata a mangánvezuvian (névváltozata: mangánidokrász), melyben mangánösszetevő is található. Fizikai jellemzői megegyeznek a vezuvián esetében tapasztaltakkal, de a vöröses árnyalata erősebb és kémiailag attól eltér.

SzerkezeteSzerkesztés

Kristályrácsa SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz, így szerkezete a nezo- és a szoroszilikátok közötti átmenetnek tekinthető.

Megjelenési formái, genetikájaSzerkesztés

Termete zömök prizmás vagy dipiramisos, romdodekaéder-szerű (gránátoéderes) jellegű. Külsőleg nagyon hasonlít a grosszulárhoz (a gránátcsoport tagja), azzal gyakran orientált összenövésben jelenik meg.

Jellegzetes kontaktmetamorf ásvány, különösen mészkő kontaktusán, illetve mész-szilikát szaruszirtben (szkarn) gyakori. Ritkábban kristályos pala repedéseiben, üregeiben is előfordul. Emellett a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is létrejön.

Rokon ásványfajokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vezuvián témájú médiaállományokat.