VHS
A VHS (Video Home System) 1976 óta létező mozgókép-felvétel- és lejátszási technológiára vonatkozó szabvány, videókazettát kezelő készülékek számára. A japán JVC cég fejlesztése, ez a szabvány vált általánossá az otthoni felhasználók között az 1980-as évektől kezdve.
A VHS kazettákra jellemző, hogy lejátszásnál a mágnesszalag kopik, így a kép és a hang minősége nagyon kis mértékben fokozatosan romlik. Bár vannak jó minőségű videókazetták, amelyek tovább bírják, de vannak rosszabbak is, amelyeket névtelen cégek gyártanak, és nagyon gyenge minőségűek.
A VHS lejátszók gyártását 2016-ban szüntették meg, ekkor állította le utolsóként a japán Funai cég a gyártást és beszüntette az alkatrészek szállítását.[1]
Videókép rögzítéseSzerkesztés
A VHS rendszernek hozzávetőlegesen 3 MHz sávszélesség áll rendelkezésre a kép- és 400 kHz a színvivő jel számára, melyet alacsony szalagsebesség mellett, döntött szalagsávú leolvasással érnek el. A kép intenzitási (fényességi vagy szürkeárnyalatos) jelét frekvenciamoduláltan rögzítik. A videoszalagon a képi információt hordozó "sávok" a szalag lejátszási irányához képest megdöntve foglalnak helyet, mint egy szöveges sorban a per jelek "///". Minden egyes ilyen sáv a kép egy fél sorának információját hordozza, hasonlóan az analóg televíziós sugárzási rendszerekhez. A PAL rendszerű VHS felvétel 576 sort képes rögzíteni képkockánként.
Hangsáv rögzítéseSzerkesztés
Az eredeti VHS szabványban a hangjeleket a szalag felső szélén lévő folytonos sávra rögzítették alapsávi jelként, hasonlóan ahogyan egy magnetofon működik. A rögzített hangsáv frekvencia tartománya a szalag sebességétől függött. A normál lejátszási sebesség mellett NTSC rendszerű felvételnél ez durván a 100 Hz-től 10 kHz-es frekvenciák visszaadását jelentette, az ennél lassabb szalagsebességű PAL rendszerű jelrögzítésnél még szegényebb volt a hangtartomány.
A VHS egyéb változataiSzerkesztés
- VHS-C (camcorderek számára kifejlesztett kisebb méretű kazetta)
- S-VHS (Super VHS), melyet 1987-ben vezettek be, nagyobb képfelbontású mint a sima VHS.
- S-VHS-C (a VHS-C super VHS változata)
- W-VHS (még analóg formátum, de már HD minőségű)
- W-VHS-C (a VHS-C W-VHS változata)
- D-VHS (digitális, HD minőségű)
- D-VHS-C (a VHS-C D-VHS változata)
Műszaki specifikációkSzerkesztés
- Lejátszási/felvételi sebesség SP üzemmódban: PAL rendszerben 2,339 cm/s, NTSC rendszerben 3,335 cm/s.
- Szalagszélesség: 12,70 mm (½ inch)
- Jelátvitel: 3-3,5 MHz
- Vízszintes képfelbontás: 250 sor
- Függőleges képfelbontás: PAL rendszerben 576 sor, NTSC rendszerben 486 sor
- Frekvenciaátvitel: állófejjel: 100–9000 Hz +-3dB; forgófejjel: 20–20000 Hz +-1dB (jel-zaj arány: 42dB, ill. <72 dB)
Játékidő és szalaghosszSzerkesztés
PAL/SECAM rendszerbenSzerkesztés
Típus | Standard Play | Long Play | Szalaghossz |
---|---|---|---|
E-30 | 30 perc | 60 perc | 148 láb |
E-60 | 60 perc | 120 perc | 290 láb |
E-90 | 90 perc | 180 perc | 429 láb |
E-120 | 120 perc | 240 perc | 173 méter / 570 láb |
E-180 | 180 perc | 360 perc | 259 méter / 851 láb |
E-195 | 195 perc | 390 perc | |
E-200 | 200 perc | 400 perc | |
E-210 | 210 perc | 420 perc | |
E-240 | 240 perc | 480 perc | 348 méter / 1142 láb |
E-300 | 300 perc | 600 perc |
NTSC rendszerbenSzerkesztés
Típus | Standard Play | Long Play | Extended Play / SLP | Szalaghossz |
---|---|---|---|---|
T-20 | 20 perc | 40 perc | 60 perc | 145 láb |
T-30 | 30 perc | 60 perc | 90 perc | 211 láb |
T-45 | 45 perc | 90 perc | 135 perc | 310 láb |
T-60 | 60 perc | 120 perc | 180 perc | 412 láb |
T-90 | 90 perc | 180 perc | 270 perc | 610 láb |
T-120 | 120 perc | 240 perc | 360 perc | 247 méter / 812 láb |
T-160 | 160 perc | 320 perc | 480 perc | 327 méter / 1075 láb |
T-180 | 180 perc | 360 perc | 540 perc | 369 méter / 1210 láb |
T-240 | 240 perc | 480 perc | 720 perc | 433 méter / 1421 láb |
További információkSzerkesztés
- Vége a VHS-nek – de mit adott nekünk? Index, 2016. július 27.
- The VHS - The History of the Video Home System