Vilho Lampi
Vilho Henrik Lampi (Oulu, 1898. július 19. – Oulu, 1936. március 17.) finn festő. Önarcképei és liminkai tájat és embereket ábrázoló festményei tették híressé.
| Vilho Lampi | |
-_Self-Portrait_-_Omakuva_(29649645955).jpg) | |
| Önarcképe (1933) | |
| Született | 1898. július 19. Oulu |
| Meghalt | 1936. március 17. (37 évesen) Oulu |
| Sírhely | Rantakylä Cemetery |
| Nemzetisége | finn |
| Stílusa | expresszionizmus, naiv művészet[1] |
| Iskolái | Helsinki Képzőművészeti Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilho Lampi témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésAz Észak-Finnországi Ouluban született Maria és Anton Lampi legidősebb fiaként.[2] Amikor tizenegy éves volt, a család Liminkába költözött, ahol az apja egy tanyát vásárolt. 1921 és 1925 között a helsinki Képzőművészeti Akadémián tanult; ebben az időben leginkább impresszionista stílusban festett. Tanulmányai végeztével visszatért Liminkába, ahol a gazdaságban dolgozott, és tovább festett; 1929 és 1931 között már heroikus stílusban.[3]
Tanulóévei alatt több csoportos kiállításon szerepelt képeivel. Egyedüli önálló kiállítására 1931. január - februárban került sor Ouluban, ahol a kiállított 53 festménynek majdnem fele elkelt. Ez lehetővé tette Lampi számára, hogy Párizsba utazzon, és a március - májusi időszakot a Montparnasse-on festéssel töltse. Utazása közben berlini és brüsszeli múzeumokat is felkeresett. 1933-ban és 1934-ben ösztöndíjban részesült, és továbbra is főállásban tudott festeni. Műveit külföldön, Lettországban, Németországban és a Szovjetunióban is kiállították.[2]
Noha reményteli jövő állt előtte, Lampi 1936. március 17-én öngyilkos lett. Ouluba utazott, hogy ott művészbarátaival találkozzon, de senkit nem sikerült elérnie. Egy hídról az Oulujokiba ugrott; holttestét csak május 5-én, az olvadás után találták meg.[2]
1936 decemberében művésztársai kiállítást rendeztek műveiből, de után Lampi több évtizeden át feledésbe merült, és csak az 1950-es években fedezték fel ismét. Paavo Rintala Jumala on kauneus (Isten a szépség) című regényével valóságos kultuszt teremtett Lampi alakja köré.[4] Azóta az 1930-as évek egyik legfontosabb művészeként tartják számon.[3] Liminkában múzeumot tartanak fenn a tiszteletére.[5]
Fő művei
szerkesztés| Kép | Cím | Év | Méret | Hely |
|---|---|---|---|---|
| Pokkasakki | 1929 | 117 × 126 cm | Képzőművészeti Múzeum, Oulu | |
| Iänkaikkinen ikävä | 1930 | 35 × 49 cm | Képzőművészeti Múzeum, Oulu | |
| Viinankeittäjät | 1930 | 136 × 164 cm | Képzőművészeti Múzeum, Oulu | |
|
Hevoshuijarit | 1930 | 187 × 136 cm | Aineen Múzeum, Tornio |
| Sianhirtto | 1930 | 101 × 107 cm | Magángyűjtemény | |
|
Mestaaja | 1930 | 91,5 × 91,5 cm | Képzőművészeti Múzeum, Oulu |
| Itsemurhaaja | 1930 körül | Aineen Múzeum, Tornio | ||
|
Siltatanssit | 1930 | 82 × 96 cm | Ateneum, Helsinki |
|
Pitäjän keisari | 1930 | 108 × 104 cm | Vilho Lampi Múzeum, Liminka |
| Omakuva | 1930 | 149 x 84 cm | Magángyűjtemény | |
| Yö Retuperällä | 1930 | 47 × 61 cm | Magángyűjtemény | |
|
Ikkuna Pariisista | 1931 | 61 × 48 cm | Vilho Lampi Múzeum, Liminka |
|
|
Sininen ämpäri | 1931 | 69,5 × 56 cm | Kaleva újság |
| Omakuva | 1932 | 81,5 × 54 cm | Képzőművészeti Múzeum, Turku | |
| Maija ja ruusu | 1932 | 72 × 56 cm | Képzőművészeti Múzeum, Oulu | |
| Asetelma | 1933 | 44,50 × 51,00 cm | Ateneum, Helsinki | |
| Tyttö jään reunalla (Lapsifantasia) | 1933 | 36,5 × 47 cm | Magángyűjtemény | |
| Gramofoni | 1933 | Modern Művészetek Múzeuma, Tampere | ||
|
Liminganjoki | 1934 | 44 × 62,5 cm | Képzőművészeti Múzeum, Helsinki |
| Raita | 1934 | 44 × 62 cm | Ateneum, Helsinki | |
| Omakuva | 1934 | 43 × 65,5 cm | Vilho Lampi Múzeum, Liminka | |
| Äidin haudalla | 1934 | 197 × 137 cm | Képzőművészeti Múzeum, Oulu | |
| Saunan katto | 1935 | 55 × 69 cm | Ateneum, Helsinki |
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Markku Valkonen: Finnish art: over the centuries. (hely nélkül): Otava. 1999. 122. o. ISBN 951116080X
- ↑ a b c Maiseman ja mielen tulkitsija taidemaalari Vilho Lampi. vilholampi.ouka.fi (Hozzáférés: 2017. november 15.) arch
- ↑ a b Vilho Lampi, Lakeuden maalari. www.kirjastovirma.fi (Hozzáférés: 2017. november 17.) arch
- ↑ Jankó Szép Yvette: Előszó. Látó, XXV. évf. 2. sz. (2014. február)
- ↑ Vilho Lampi Museo. www.visitliminka.fi (Hozzáférés: 2017. november 15.) arch
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vilho Lampi című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vilho Lampi című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
