Illatos ibolya

növényfaj
(Viola odorata szócikkből átirányítva)

Az illatos ibolya (Viola odorata), népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya az ibolyafélék (Violaceae) családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt.

Illatos ibolya
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Ibolyafélék (Violaceae)
Nemzetség: Ibolya (Viola)
Faj: V. odorata
Tudományos név
Viola odorata
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Illatos ibolya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos ibolya témájú médiaállományokat és Illatos ibolya témájú kategóriát.

Leírása szerkesztés

Gyöktörzséből indák fejlődnek. Levelei tőlevelek, szíves vállúak, kerekdedek. A virágok tőkocsányon fejlődnek, sarkantyúsak. Termése tok, mely pelyhes szőrzettel borított. Illatos, fehér, vagy lila virágai tavasz közepéig nyílnak.

Alfajok szerkesztés

  • Viola odorata subsp. stolonifera J. Orell & A. Romo[1]
  • Viola odorata subsp. wiedemanni (Boiss.) Kupf.[2] – virágai nagyobbak, sötétebbek;

Felhasználása szerkesztés

Kandírozhatjuk, sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk.

Virágából az egyik legdrágább illóolajat vonják ki.

Gyógyászati szerkesztés

A középkorban a fekélyek borogatására használták, fontos volt sebgyógyító hatása is.[3]

Drogja gyöktörzse, levele, ritkán virága. Hatóanyagai triterpénvázas szaponinok és szalicilsav származékok. Köptetőként légcső- és hörghurut kezelésében használatos. [2]

Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható.[forrás?]

Dísznövényként szerkesztés

Félárnyékos helyre ültethető tavaszi dísznövény. Kékeslila, rózsaszínű, egészen fehér virágú fajtái ismertek.

 
 
 

Egyéb szerkesztés

Az illatszer- és kozmetikai ipar szintetikus anyagokat használ fel az ibolyaillatú termékekben.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Trop
  2. a b Bern
  3. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 77. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

Források szerkesztés

További információk szerkesztés