Vita:A Fővárosi Állat- és Növénykert épületeinek listája
Nem minden épület szocreál, ami a szocializmus évei alatt született... szocreálnak, vagyis szocialista realistának a kb. 1949 és '55-56 közötti építészet egy részét hívjuk (legalábbis hazánkban). Ez időszak elején zajlott le Magyarországon az ún. építészeti vita. Ekkor a legfelsőbb pártvezetés ideológusai Szovjet mintára a "szocialista tartalom, nemzeti forma" programot adták a magyar építészeknek, az akkor már a '30-as évek óta általánosnak tekinthető modern (a kommunisták szerint "formalista, kozmopolita") építészeti program helyett.
"A parasztoknak is kell oszlopfő..." elv alapján a funkcionalista épületeket díszes "habcsókmázba" kellett öltöztetni, melynek gyökereit és követendő mintáit nálunk a magyar klasszicizmusban vélték megtalálni az ideológusok. Ennek nyomán születtek a szocreál (vagy "Sztálin-barokk") épületei, mint pl. a Budapesti Műszaki Egyetem R, T és H épülete (Rimanóczy Gyula és társai) - az RTH állítólag a Rákosi, Tudás, Hatalom jelszavak mozaikja - vagy a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Zugligeti úti központi épülete (Farkasdy Zoltán és társai).
A szocreál kényszere nem tartott sokáig, az 1955-ös Nagy Imre-kormány hatalomra kerülésétől fokozatosan enyhült, majd a '60-as évekre gyakorlatilag megszűnt. Ezek után a magyar építészet, hasonlóan a legtöbb kelet-európai ország építészetéhez, hamar visszatért a modern építészeti mederbe, és ott is maradt a '60-as, '70-es és részben a '80-as években is. Ezt a korszakot szoktuk későmodernnek (vagy nálunk némi iróniával szoc-modernnek) nevezni; a Bölényház vagy a Teveház e kor jellegzetes alkotásai.
Eközben Európa szabadabb felén és az USÁ-ban már a '60-as évek legvégétől megjelent a modern építészet egyre erősebb kritikája, és kibontakozott a posztmodern mozgalom. Ez a hetvenes, nyolcvanas években egyre inkább Magyarországra is begyűrűzött (általában erős rendszerkritikával együtt), emiatt előbb kifejezetten üldözték, később megtűrték, míg a nyolcvanas évekre egyre inkább elfogadottá vált. A Majomház már ennek a korszaknak a "terméke".
Ebben a pamfletben persze sok a leegyszerűsítés, mégis, talán közelebb áll a valósághoz, mint minden házat le-szocreálozni, ami a háború után a rendszerváltásig épült...
Üdv, lymphater
konzolos(kuki)yahoo.co.uk
Megbeszélés indítása a(z) A Fővárosi Állat- és Növénykert épületeinek listája lapról
A vitalapokon lehet megbeszélni másokkal, hogy hogyan lehet a(z) Wikipédia tartalmát a lehető legjobbá tenni. Ezen a vitalapon indíthatsz megbeszélést másokkal a(z) A Fővárosi Állat- és Növénykert épületeinek listája továbbfejlesztéséről.
