Vita:A bőr, amelyben élek (film)

Legutóbb hozzászólt Jzana 8 évvel ezelőtt a(z) Védett link, szakembereknek témában
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Filmekkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az itt ismertetett állításokhoz forrást még nem gyűjtöttem. A szócikkbe is át lehet tenni, ha már lesz hozzá forrás.

A szóban forgó film két ember pszichológiai állapotának fejlődését és átalakulását követi nyomon. Ehhez tudnunk kell, hogy (főleg Sigmund Freud nyomán) az ember kettős belső énjének egyike az ego (önmagunk létezése), a másik a szex. Más megfogalmazásban a létfenntartás és a fajfenntartás kettőssége.

Robert Ledgard erőteljes egoval és erőteljes szexuális én-nel rendelkezik. Az általa az etikai szabálysértésből kinőtt cselekmény jellegzetesen intellektuális bűncselekmény: hosszan készül rá, és módszeresen hajtja végre. Ez általában bűnismétléssel jár, ami viszont nála nem következik be, mert megsemmisült bosszújának célpontja. Bosszúja olyannyira sikeres lett, hogy a szexuális énje felülkerekedett az ego-ján. Pontosabban: nincs már szüksége a szakmai sikereire, az önbecsülésre, mert előtérbe lépett egy másik késztetés - úgy érzékeli, hogy életre kelt rég meghalt felesége.

Vicente–Vera egészen más eset. Nála eredetileg egyensúlyban volt mindkét belső énje. A külső körülmények borították ezt fel. Ő nem skizofrén, de a körülményei sodorják skizofrén állapotba. Ego-ja továbbra is a létfenntartásért küzd, szexuális belső énje viszont ellentmondásba kerül ezzel. Mégis: mivel magyarázható az a kettősség, hogy engedékennyé válik a férfi számára, sőt, egy bizonyos határig a testi kapcsolatot sem utasítja el. Erre három jelenséget hozok fel.

  1. A nemszexuális testi érintkezés jelensége. Ilyet érzünk, ha egy édes kisbaba ül az ölünkben. Ilyet érzünk, ha megsimogatunk egy fehér nyuszit. Ez nyugtat meg, ha baj esetén anyánkhoz, vagy apánk erős karjai közé simulunk.
  2. A rab és a börtönőr kapcsolata. A rab - bár gyűlölnie kellene börtönőrét - mégis kötődik hozzá. Hiszen a börtönőr gondoskodik róla; enni és inni ad neki, és ő az egyetlen, akitől szabadulását remélheti. Ezért a rab érzelmileg kötődni kezd rabtartójához. Látjuk, amint Robert ételt hoz Vicentenek.
  3. Vera felfedezi, hogy hatással van a férfiakra. Szép arcával, dekoltázsával, testiségével eredményesen tudja érvényesíteni akaratát. Nem akar ugyan nő lenni, de azokkal, az adottságokkal, amelyekkel rendelkezik, nagyon is megtanul élni.

A belső én és a szexuális én inkonzisztens állapotba hozza Vicente–Vera tudatát. Ezt képes egy darabig kordában tartani (addig, amíg a bevásárlásból vissza nem tér). Ám Robert szeretkezési kísérlete már túl nagy kontraszt a frissen átélt szabadság élményéhez képest. A hideg zuhany hirtelen jött. Úgy érzi, hogy a szabadságból vissza kellett térnie a rabságba. Következésképp a gyilkosságot hirtelen felindulásból követi el, hiszen az ehhez vezető érzelmek csupán néhány percen át dolgoztak - és vezettek el a végső konfliktusig.

Azt, hogy milyen is belsőleg Vicente (Vera), a film zárójelenéből látjuk: elsírja magát az anyja előtt, akár csak egy kisfiú. MZ/X vita 2016. április 21., 12:21 (CEST)Válasz

Védett link, szakembereknek szerkesztés

A műtét lefolyását bemutató video címét megváltoztattam. Ez ugyanis csak 18 éven felülieknek engedélyezhető. A valódi linket, amelyre az hivatkozik, ide nem szabad behelyezni, mert az meg bárki által látható volna. MZ/X vita 2016. április 23., 19:41 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „A bőr, amelyben élek (film)” laphoz.