Vita:Alany (nyelvészet)

1. „Annyi a közös vonása minden nyelvben, hogy nem létezhet igével való kapcsolaton kívül.” Ezt a mondatot nem értem.
2. Az indoeurópai nyelvek nyelvtana hagyományosan nem ismer el „névszói” állítmányt, ezzel tehát vigyázni kéne... • Bennó^fogadó 2008. június 18., 16:37 (CEST)

1. „Annyi a közös vonása minden nyelvben, hogy csak igével kapcsolatban létezhet.” Így már érthető?
2. Csodálkozom, hogy ezt mondod. Lásd Nominal predicate, Predicado nominal, Predicado nominal, Predicate nominal, Predikat (imenski predikat = névszói állítmány), Сказуемое (именное сказуемое = névszói állítmány), Predicat nominal Megállok itt. Nyelvszerető ^vita 2008. június 18., 21:50 (CEST)

Ad1: még így sem sajnos. Mit akar ez jelenteni?

Ad2: pontatlanul fogalmaztam, illetve a lényeget nem írtam oda: a predicado nominal és társai esetében ugyanis van egy óriási különbség, a létige vagy az éppen illetékes kopula (talán az orosz kivételével) sosem maradhat el, a magyar szerkesztés sajátossága, hogy a létige E/3-ban elmaradhat, ez a hosszas viták szülője arról, mennyiben egyedülálló fejlemény ez. Az általad is idézett szerkesztésekben a mainstream ieu. grammatika a ragozott igealakot tekinti állítmánynak, a névszói elemet sokféle néven nevezi (például állapothatározónak). Mindenesetre nem szokás egy az egyben megfelelteni a magyar fenoménnak, és még ez utóbbi esetében sincs tudtommal egyetértés, hogy pontosan micsoda légyen. • Bennó^fogadó 2008. június 18., 22:05 (CEST)

1. Íme a francia szöveg: "En linguistique et en grammaire, le terme représente une fonction syntaxique liée nécessairement au verbe (il n'y a sujet grammatical que s'il y a verbe)." Lefordítom szóról szóra: "A nyelvészetben és a grammatikában, ez az elnevezés szükségszerűen az igéhez kötött mondattani funkciót jelent (nincs grammatikai alany, csak akkor, ha ige is van)." Ha így érted, próbálj meg, kérlek, egy épkézláb magyar mondatot csinálni belőle.
2. Szerintem az, hogy a magyarban és az oroszban olykor nincs jelen a kopula (jelen időben, mert múlt időben és jövő időben jelen van), nem "óriási különbség", ahogy te mondod. Egyszerűen a kopula bele van értve, amikor nem jelenik meg szóként.

Egyébként, az elméleti nyelvészet nem nagyon kenyerem. Például, nem igazán érdekel, hogy pontosan mi az alany vagy a névszói állítmány. Inkább néhány konkrét nyelv érdekel és azok tanulása/tanítása. Azért próbálok néhány elméleti cikket szerkeszteni, hogy kikékítsem azokat, amelyek jobban érdekelnek. Jobban hozzáértőkre hagyom, hogy javítsák ki, egészítsék ki az elméletieket. Nyelvszerető ^vita 2008. június 19., 11:23 (CEST)

Világos, megértem. A francia mondatban egy pici félrefordítás történt, így már érthető, igyekszem kitalálni, hogy kéne visszaadni. Ami a kopula elhagyhatóságát illeti, sajnos a nyelvészet többnyire nem ért egyet veled abban, hogy ez ne volna óriási különbség. ;) Elég nagy különbség. A többi gilt. További jó munkát! • Bennó^fogadó 2008. június 19., 11:51 (CEST)