Vita:CIAM
A CIAM feloszlatását követően
szerkesztésA települések, illetve kiemelt egyedei, városok problémáival több szakmai, illetve félig-meddig kormányok által is támogatott szervezet foglalkozott/foglalkozik. Ezek közül a 80-as évek egyik jelentős szervezete az INTA-AIVN. A becsatolt riport ennek a szevezetnek 1986-os magyarországi üléséről készült. Az ülés egyik jelentősége a II. vh. utáni urbanisztikai helyzet elemzése, a másik - az egyébként azóta is tartó - urbanisztikai krízis jelenségeinel feltárása. A cikket mint a CIAM utáni időszak bemutatását figyelemre javaslom:
| VÁLTOZÓ URBANISZTIKA - KÖZÉPVÁROSOK A REFLEKTORFÉNYBEN (INTA-AIVN jelentés, 1986) |
|---|
|
VÁLTOZÓ URBANISZTIKA - KÖZÉPVÁROSOK A REFLEKTORFÉNYBEN (INTA - MUT szeminárium Szombathelyen,(1986.06.03-07.) (A tájékoztatót összeállította: Kiss Tamás Veszprém Város Fõépítésze) Az európai középvárosok növekvõ jelentõségét jelképezi az a nemzetközi szeminárium, amelyet a Meglévõ és Új Városok Fejlesztésével foglalkozó Nemzetközi Szervezete (INTA-AIVN), a Magyar Urbanisztilkai Társaság és Szombathely Város Tanácsa szervezett, június 3–6 -a között Szombathelyen. A szeminárium témacsoportjai, az elhangzott elõadások, s a kialakult viták markánsan jelzik azt a szemléleti és módszertani változást, amely napjaink urbanisztikájában a településpolitikában, a városépítési gyakorlatban Európaszerte végbemegy. Századunk második felének napjainkig tartó idõszakában az urbanisztika a második világháborút követõ európai és nemzeti körülményekre épült. Legfõbb formálói:
voltak. Ennek megfelelõen e korszak társadalmi körülményeire épülõ, annak igényeit kiszolgálni hivatott városépítési gyakorlat alapvetõen extenzív jellegű és technikai indíttatású volt. E korszakban új városok sora születik Európaszerte, s a meglévõk egy része hihetetlen módon megnövekszik népességszámában, területhasználatában. E városokban - a létrejött új városrészekben - az életkörülmények technikai keretei a korábbiakkal összehasonlíthatatlan mértékben megjavultak. Ezzel egyidõben azonban ellentmondások, zavaró jelenségek sora is keletkezett, mint páldául a környezetkárosodás, a városok egyes részei közti drasztikus életkörülmény-különbségek, az életmód specializált leegyszerúsödése, a fogyasztói társadalomra jellemzõ életvitel, a szocializálódási problémák, a települési hagyományok és értékek elhanyagolása, stb. E tünetek Európaszerte megjelentek, s fokozatosan erõsödtek, de a gazdasági konjunktúra adta egyéb lehetõségek idõlegesen közömbösíteni tudták õket. A hetvenes évekkel kezdõdõ gazdasági visszaeseés, krízis, az ezt követõ jövedelmi, foglalkoztatási krízis, de ezen kívül a városépítés központi támogatásainak forráselapadása is, válsághelyzetet teremtett az urbanisztikában Európaszerte. A városok alapvetõ településpolitikai feladatai a korábbiakhoz képest megváltoztak. A városok működésének alapkérdései
lettek. Összegezve: a technikai helyett társadalmi-, gazdasági jellegűekké váltak. Az irányított városfejlesztés fokozatosan átadta helyét a helyi települési adottságokra alapozó önálló városfejlõdésnek. A megváltozott urbanisztikai szemléletre utaltak a szeminárium egyes témakörei is. A városfejlődés forrásai és irányítása témájában tükrözõdik legerõteljesebben az elõzõkben röviden bemutatott helyzet. Több elõadó adott tájékoztatást arról, hogy milyen alapvetõ problémák adódtak azokban a városokban, ahol a fõ foglalkoztatást biztosító ágazatok(nagyvállalatok) prosperitása megszűnt, vagy labilissá vált (Telford Angliában, a svájci óragyártás városai, hollandiai középvárosok). Ezekben a városokban rádöbbentek arra, hogy a városfejlődés biztosítása érdekében helyi hatósági intézkedésekkel is elő kell mozdítani a vállalatok piacképességét, mert a foglalkoztatás stabilizálásán keresztül keletkezõ lakossági jövedelmek - részben adók, részben a helyi felhasználás révén - is településfejlesztési forrásokká válnak. Egyes városok kiemelt feladatuknak tekintik az új munkahely létesítések koordinálását. Számunkra is tanulságos e témakörben dr. J. G. Lambooy, az Amszterdami Egyetem professzorának elõadása, melyben az új technológiák bevezetésének, befogadásának városfejlesztési feltételeiről szólt. Többek között annak műszaki- és szellemi infrastruktúra-szükségleteirõl, de magasabbszintű életmód-igényéről is. A megváltozott gazdasági körülmények hatására fokozódó aktivizálódás következik be a lakosság és a település működését irányító hatóságok között. Több előadás foglalkozott e témakörrel, s általában az útkeresés, hatóság és lakosság érdekazonosságának feltárására való törekvések példáiról esett szó, dán, holland, finnországi példák alapján. Napjainkban Európaszerte beszűkültek a városok fejlesztésének központi pénzforrásai, s ez a tény volt az egyik indítéka a városok meglévõ műszaki létesítményeivel való gazdálkodás jelentõségének növekedéséhez, mely a meglévő városrészek, sokszor elavult, leromlott városközpontok újraélesztésének, újraszervezésének folyamatát indította el. Szép példákkal szolgáltak osztrák, NSZK és holland előadók. E témakörben is érződött az az az egyébként általánosan jellemző törekvés, amely a nagyméretű akciók helyett a kisebb, érdekazonosságokon alapuló feladatokat helyezi előtérbe. Ezek a folyton változó gazdasági- társadalmi feltételrendszerben könnyebben viheők sikerre, mozgékonyabbak. Az ismertetett hatások sajátos módon érvényesülnek az 50-200 ezer lakosú - nemezetközi mértékkel középvárosnak nevezett - településállománynál. Ezt részben a korábbi évtizedek extenzív városfejlesztésben való mérsékeltebb részvállalás, részben termelõ ágazataik gazdasági változásokra való érzékenyebb reakciói okozzák. E városok életkeretei is különböznek a nagyvárosokéitól, a helyi társadalom aktivitása intenzívebb. A jól szervezett, s témascsoportjaiban gazdag információt nyújtó szeminárium feltétlenül hasznosnak bizonyul a magyar urbanisztika számára is. Az elõadásokból és vitákból olyan országok és városok városépítési problémáival, a problémamegoldásokra tett kísérletekkel ismerkedtünk meg, amelyek a világban és Európában érvényesülõ kedvezőtlen gazdasági körülmények drasztikus hatásával már korábban és erőteljesebben szembekerültek. E hatások hazánkat sem kerülik el. Városépítésre gyakorolt következményei napjainkban már érződnek. Ezek kikerülhetetlenek, fogadásukra ezért fel kell készülnünk. (Szombathely – Veszprém, 1986.06.0-107.Kiss Tamás) |
- Mai kérdés: És felkészültünk?