Vita:Csillagmotor

Ez a szócikk témája miatt a Repülési műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Gyantusz (vita), értékelés dátuma: 2009. április 18.

Repüléssel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Felépítése, kialakítása

Tisztelt szerkesztőtársam, Műhelyes kolléga, ha felhasználóneve van a wikin, bizonyára tudja, hogy a vitalap mire való, sőt azt is jól tudja, hogy a wiki szerkesztése mindenkié, tehát Ön ugyanúgy szerkesztője ennek a cikknek is, mint bármelyik másiknak. Szedje össze a gondolatait, véleményét, támassza alá világosan érthető érveléssel és máris megoldottá válik ez a probléma. Ha beír egy olyan mondatot a szócikkbe, amit legutóbb is, ugye belátja, hogy a szituációt nem ismerő erre tévedő netezőben az milyen gondolatokat ébreszt esetleg? A cikkek vitalapján meg lehet oldani az ilyesmit, direkt azért is lett ez a funkció létrehozva a wikiben. Kérem, hogy válaszát, magyarázatát, a szócikk kibővítésére tett erőfeszítéseit ne indulatosan, hanem szakmailag tárgyilagosan, érthetően, magyarázatokkal bőven ellátva, közérthetően tegye. Köszönettel, Szab. ^vita 2010. június 27., 08:50 (CEST)

páratlan hengerszám oka

Anon véleménye a cikkből idemásolva: – CsGábor^{megbeszélés} 2010. augusztus 29., 10:50 (CEST)

„Ez a fenti megállípítás sajnos nem a valóságot tükrözi, akik ezeket vallják, valószínűleg sosem beszéltek repülőgép szerelő szakemberrel.

A csillagmotorok páratlan hengerszámának valódi oka a következő :

1. Ha a csillagmotorok páros hengerszámmal készülnének, akkor a gyujtási sorrendet nem lehetne úgy megalkotni, hogy a gyújtások közti csögelfordulás azonos legyen, így kitéve a motort egyenetlen járásnak, rázkódásnak, esetleg a rezonancia-frekvencia kialakulásának, és ezáltal a motor tönkremenetelének. Egyes soros és V motorokban ezt a fellépő rezonanciát balansztengelyekkel ( kiegyenlítőtengelyekkel, akár 2-4 darabbal ) oltják ki, de a csillagmotoroknál erre nincs mód.

2. Mivel kinematikai szempontból a boxer motorok kissé eltolt hengerei nem számítanak ( a munka síkja így is úgy is azonos ) a boxer motorokkal való példálódzás nem megfelelő.

3. A tervezésnél a motor fordulata miatt a tehetetlenségi erőket is nagy mértékben kihasználják, ( pl. így jöhet létre az előgyújtás fogalma is ) az egymással szemben lévő hengerek minden esetben kicsit egymás ellen is dolgozhatnának, de ez a hengerben végbemenő égés időbeni elhúzódása miatt tervezhető, és kihasználható.

Csillagmotorok esetében a páros hengerszám oly módon lehetséges, hogy egymás mögé több hengerkoszorút építenek egy közös tengelyre. A dugattyúkhoz kapcsolt hajtókarok közül egy minden esetben fixen van rögzítve a forgattyústengelyre, amelyhez csapágyazott illesztéssel kapcsolódnak a további dugattyúk hajtókarjai ( ilyen megoldások az egyes V motorokban alkalmazott segédhajtókarok is pl.: T34 harkocsi ). A csillagmotor további mechanikus jellemzői gyakorlatilag megfelelnek az Otto-motor esetében megismert jellemzőkkel.”

Plusz magyarázat, okfejtés, szintén ide való: A hengerek elrendezésében nem játszik szerepet az esetleg egymással szemben mozgó dugattyúk helyzete ( ilyen mechanikailag nem is elképzelhető a csillagmotornál, mert amíg az egyik dugattyú felfelé a másik lefelé mozog a hengerhez képest ),hisz a boxer elrendezésű motoroknál is egy síkban dolgoznak a dugattyúk, de a munkaütemek soha nem esnek ellenkező irányba, hanem az egyik dugattyú épp a párban vele együtt mozgó dugattyú munkáját segíti.